Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 1. szám - Dr. Rell Lajos: Gömbös Gyula és a magyar nemzeti öncélúság
Dr. Rell Lajos: Gömbös Gyula és a magyar nemzeti öncélúság. előtt, azért járta be az országot, hogy az élőszó erejével irányítsa népe gondolkodását, véleményét. Ezért alapított tiszta nemzeti és keresztyén szellemű lapokat, nyomdavállalatot, ezért szervezte meg az összeomlás után a MOVE-ban, a fölszabadulás után a TESz-ben a magyar társadalmat. Bámulatos szervezőképessége, agitációja és harcos sajtója nélkül nemzeti szempontból lagymatag, bátortalan, ingatag volna ma is közvéleményünk. Gömbös Gyulának a nemzetközi szabadkőművesség, a nemzetközi szocializmus és bolsevizmus s a tartalmában kimerült, hanyatló liberálizmus ellen indított harcából a „kizárólagos magyar gondolat“, tehát nemzeti öncélúságunk fölismerése emelkedett ki diadalmasan. Az öncélúság jegyében indította meg a küzdelmet a nemzeti egység megteremtéséért. Azt hirdette az egész nemzetnek : „Ne legyen se labanc, se kuruc, hanem legyen magyar testvér, aki összefog, megérti az idők szavát és velem együtt imádkozik a magyar sorsért.“ Azt hirdette a munkásságnak : „Nem akarok különbséget tenni társadalmi osztályok között... A magyar munkást épúgy testvéremnek tekintem, mint az előkelő paloták lakóját. Valamennyi társadalmi osztály egészséges testté összeforrva vegyen részt abban a munkában, amelyet föltámadásnak nevezünk.“ Életének nagy álma teljesült, amikor Bethlen István és Nagyatádi Szabó István szimbolikus kézfogásának szerencsés előkészítése után a nagy egységes párt megalakult. Gömbös Gyula azonban nem elégedett meg a pártpolitikai egységgel: az egész nemzetet akarta egy táborban látni, s elgondolását a Nemzeti Egység Pártjában igyekezett megvalósítani azzal a céllal, hogy a párt társadalmi szervezetté is váljék, s szervezetei útján terjessze, erősítse a magyarságban az egység vágyát és akarását. A nemzeti egység megindult folyamatát aggódva félti a királykérdésnek a legitimisták erőszakolta megoldásától. Tisztában volt azzal, hogy az uralkodócsalád senki kedvéért le nem mond évszázados hagyományairól, s ezért heves ellenállást fejtett ki a királypuccsok idején, s az utolsó puccs alkalmával az ő páratlan szervezőképessége, agilitása, erős akarata akadályozta meg a balul megindított testvérharc tovaterjedését, a küszöbön álló európai bonyodalmakat s az összeomlásból alig lábbadozó nemzetünk újabb katasztrófáját. És keményen s határozottan elutasít minden kísérletet, amely a közös monarchia föltámasztására vagy új köntösben való fölébresztésére irányul. Nagyon jól tudta : bármelyik megoldás elsorvasztja nemzeti öncélúságunkat. Gömbös Gyula politikai elgondolásában fontos szerepet tölt be a fajvédelem. Bizonyos, hogy hatással voltak rá olvasmányai s az olasz fasizmus sikerei és eredményei, de az ő eredeti szellemét elsősorban az összeomlásból, a forradalomból s az ellenforradalomból leszűrt tapasztalatok indították a fajvédő gondolatnak beállítására a magyar politikai küzdelemben. Az a meggyőződés alakult ki lelkében : ha a kormány nem biztosítja intézményesen a magyar fajnak azt a természetes jogát, hogy az őt megillető helyet elfoglalhassa a