Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 1. szám - Dr. Rell Lajos: Gömbös Gyula és a magyar nemzeti öncélúság
Dr. Rell Lajos: Gömbös Gyula és a magyar nemzeti öncélúság. 25 s a pécsi hadapródiskolában egyre öntudatosabbá vált; áttiizesítette rajongó lelkesedése történelmi hagyományaink, a magyar dicsőség s a nemzeti függetlenség iránt, és cselekvésre ösztönözték a katonáskodása alatt s a hadiiskolában szerzett tapasztalatok. Ez a fajáért rajongó, kiváló, fiatal magyar katona tisztán látta, hogy „nemzetünk szuverénitása és élete nem teljes“, „mert a dinasztia és az össz- monarchia érdeke a hazától való eltávolítás s a nemzeti eszme iránt való rajongás elfojtása a hadseregben“, tehát nemzeti öncélúságunk elhomályosítása éppen abban az intézményben, amelynek ezt az eszmét kellett volna zászlaján hordoznia. Gömbös Gyula a nemzeti öncélúság fogalmát nem fejti ki tüzetesebben sem Nemzeti Munkatervében, sem a kormányra-lépése után mondott beszédeiben, ha azonban e tárgyú nyilatkozatait összeállítjuk, világossá lesz előttünk e fogalom tartalma. „Az öncélú nemzet — szerinte — az örökkévalóság útján mindig biztosítani tudja a maga életét mindenkivel szemben.“ 1923-ban az indemnitási vitában ezt mondja : „Magyarország legyen a magyar gondolat hordozója, a kizárólagos magyar gondolat megtestesítése.“ Máskor „a magyar feltámadás“ tényezőjének, majd „a kiegyensúlyozott belső politika pillérének“ nevezi az öncélúságot. Nemzeti öncélúságon tehát nem osztály- vagy pártszempontokat, törekvéseket elősegítő, hanem az egész nemzetet érintő, erősítő, egységbe kapcsoló, magasba lendítő, egyetemes nemzeti célokat magában egyesítő eszményt kell értenünk. Az öncélú nemzet mindig a maga sajátos céljaiért küzd, sem gazdasági, sem szellemerkölcsi téren nem igazodik idegen érdekek szerint, nem áll idegen célok szolgálatában. Gömbös Gyula így foglalja össze ezeket a gondolatokat: „Mélységes elmerülés a nemzet. problémáiban, kutatni a magyar tehetségek kimeríthetetlen kútjában ; kikeresni mindazt, ami erő ; fokozni mindazt, ami magyar, és fölébe helyezni minden körülmények között a közérdeket a magánérdeknek : ez az a nemzeti öncélúság, amelyet követni kívánok.“ Szent meggyőződéssel állapítja meg : „Minden politikai cselekvés egyetlen célja a magyar nemzet, a nemzeti öntudat megerősítése, a nemzeti öncélúság intézményes biztosítása.“ Az öncélúság gondolatának legnagyszerűbb megtestesülését az angol nemzetben látja : „Ha Londonba mennék, először is Cromwell államalkotó szellemét hoznám haza, azt a nagy angol öncélúságot, amelyet századokon keresztül végigvonulni látunk a világtörténelemben, s amely az angolt naggyá tette és mindig eggyé, amikor angol kérdésről volt szó.“ A nemzet a maga sajátos céljait csak „független nemzeti állam keretein belül“ valósíthatja meg, s ezért Gömbös Gyula belpolitikájának főtörekvése, hogy „a nemzet lelkileg beállíttassék a független Magyarország gondolatkörébe“, hiszen „sokáig nem élvezhettük a független nemzeti lét lehetőségeit“. A célt fölvilágosítással, „a közvéleménynek nemzeti közvéleménnyé való kialakításával“ érhetjük el. Az új magyar élet riadójában : első rádiószózatában is hangsúlyozza a közvélemény jelentőségét. Azért jelent meg a mikrofon
