Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 11. szám - Szathmáry Lajos: Kitűnőek iskolája a magunk módján
286 Szathmáry Lajos : Kitűnőek iskolája a magunk módján. irányítóinak kitermelésére a protestáns skandináv államokban olyannyira elterjedt és bevált Népfőiskolát. Ezt a gondolatot irodalmilag főként Móricz Zsigmond, Németh László és Veres Péter hozták be a szélesebb köztudatba a Kelet Népe hasábjain. A Népfőiskola gondolatának lényege az, hogy a középiskolát nem végzett 18—23 éves, főként parasztifjúságnak elsősorban a javát téli tanfolyamokon mindazokkal az ismeretekkel el kell látni, amelyek az életben való öntudatos megálláshoz okvetlenül szükségesek. Ezek az írók mesterségé közműveltségi és világnézeti kiképzésre gondolnak. (Tán említenem sem kell, hogy a magyar Népfőiskola, eléggé megközelítve a skandináv formákat, erős vallásos szellemben már megvalósult evangélikus oldalról Nagytarcsán, református oldalról pedig Veszprémben.) Mindezek az elgondolások a Kitűnőek Iskolájáról és a gyakorlati kísérletek az északi Népfőiskolák ideplántálására vonatkozólag, bár a szellem és lélek kiváló művelőitől származnak és minden tiszteletet megérdemelnek, mégis bizonyos revízióra szorulnak elvi megalapozásukban is, gyakorlati kivitelükben is. Zilahy Lajos tervez- getése a Kitűnőek Iskolájának fényes palotájáról, benne a parketten is ügyesen mozgó tehetséges magyar diplomata-jelölt ifjúsággal : szépnek szép, de álomnak is álom. Ugyanilyen álmodozás marad Móriczék Népfőiskolája is, mégpedig két okból: 1. Ebben a formában magyar talajon mind a kettő gyökértelen. 2. Nem felelnek meg az idők kívánalmainak sem, mert széttagolják ifjúságunk erejét. így tehát mind a kettő csak tapasz a seben, s nem organikus hegedés. Boldogok vagyunk, hogy a mai, szinte bibliai idők elkövetkezté- vel öregeink is álmokat álmodnak, de nem hallgathatjuk el, sőt ezt szeretnők hangsúlyozni, hogy látásokat látnak ifjaink is. Az ifjúság látásai közé sorolhatjuk ugyanis azokat az elgondolásokat és kísérleteket, amelyeket a következőkben leszek bátor előterjeszteni. Ezek mellett ugyanazok az érvek szerepelnek, amelyek az előbbiek ellen szóltak, de most pozitív előjellel. Megvan bennük a folytonosság elve is, amennyiben a régi kollégiumi hagyományokra építenek, de megvan az időszerűség elve is, amennyiben erőink javának egyesítését szolgálják. * Azok az alapelvek, amelyekre tulajdonképpeni mondanivalóim épülnek, amelyeket részletekben igazolni most nincs időnk, s így belátásukat hallgatóim személyes tapasztalataira kell bíznom, amelyek az imént előadottakkal rokonok, de azokon túlmennek, s nevelésügyi vonatkozásaikat közös gyökérre vezetik vissza, a következőkben foglalhatók össze : A magyar nemzeti élet vezető és közvetítő rétegének, a felső és a középosztálynak a műveltsége nemcsak fokában, hanem tartalmában és irányában is lényegesen clkülönbözött a vezetettek milliós tömegétől. Ez a kettészakadt állapot mind széjjelebb választja a különben egymás számára teremtett két réteget, s végül odavezet, hogy ezek