Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 11. szám - Szathmáry Lajos: Kitűnőek iskolája a magunk módján
Szathmdry Lajos : Kitűnőek iskolája a mu(to^^módjánJ§&C/ 285 Kitűnőek iskolája a magunk módján.1 Kedves Hallgatóim! Nem szükséges különösebben hangsúlyoznom, hogy korszakforduló kellős közepén élünk. Ilyenkor természetes, hogy az „egész“- nek a meglódulásával a részecskéknek az egymásközötti viszonya is megbomlik, belső szerkezete is átrendeződik. Ez a belső újjászerveződés nevelésügyünkben máris a változások egész sorozatát eredményezte. De érezzük, hogy az új munkamenet-pályák még csikorognak, hogy még további simítások és csiszolások várhatók hivatalos részről is. Azonban ilyen különösen nehéz időkben, mint manapság, a nem-hivatalosak lelkiismerete is megmozdult, és jövőtépítő tervekkel áll a nemzeti közösség elé. S míg a szakkörök a tantárgyak óraszámának le- s feltologatásában, hangsúlyok ide-odahelyezgeté- sében, vagy a tanügyi adminisztráció barokk kiépítésében látják és végzik az átszervezést, addig köreinken kívülállók, lelkes íróemberek, akik a messziről-nézők képességével a hibás foltok sötétjét jobban látják : tényleg a lényegre tapintanak, és a következő megállapításokat teszik : Először. Hiányzik nemzeti életünkből az a legértelmesebb és legműveltebb réteg, amely tervszerű nevelés és oktatás után a várható: mai vezetőréteg méltó utánpótlása lenne. Meg kell tehát teremtenünk a (elsőbb néposzláhjokban a legjobbak szofokráciáját. Ennek kitermelésére szolgálna Zilahy Lajos szerint a Kitűnőek Iskolája, melynek terve a neves író rádióelőadásaiból és írásaiból eléggé ismeretes. Lényege e tervnek az, hogy a középiskolák legeslegkitűnőbb növendékeit egy Eötvös-kollégiumféle intézetben Budapesten összegyűjtenék, benne költséget nem kímélve, a tudományos, a politikai és társasági élet minden vonatkozásában kiképeznék őket, majd pedig be is állítanák a magyar élet helyes irányításának munkájába, minden vonalon a követségi szalonoktól a főhivatali íróasztalokig. Másodszor. Hiányzik nemzeti életünkből az az értelmes és művelt alsó-néposztálgú vezetőréteg is, mely kellő iskolázás után és révén a maga társadalmi osztályának természetes és közvetlen vezetője jehetne. Meg kell tehát teremteni a legalsó népréteg közvetlen 1 Az Országos Református Tanáregyesület 1940. augusztus 29-ikére kitűzött, de elmaradt közgyűlésére készült felolvasás. (Szerk.)