Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 9. szám - Dr. Mester István: Megjegyzések a gyorsírás tanításához
246 Dr. Mester István : Megjegyzések a gyorsírás tanításához. előtt': a tanulónak egyrészt el kell sajátítani az állandó rövidítést, másrészt kellő gyakorlatot kell szereznie a rövidítések önálló alkotásában, ez utóbbit az Utasítások is hangsúlyozzák. A fogalmazási gyorsírás rövidítéseinek a tanításánál igen szép eredménnyel alkalmazhatjuk a mechanizáló módszert. Itt fel kell hívni a tanuló figyelmét arra, hogy nem is annyira gyorsírást, mint rövidírást tanulunk! Nem szabad megelégedni csupán ezzel a mechanizáló módszerrel, hanem fel kell hívnunk a tanulók figyelmét a fonetikai és grafikai hasonlóságokra, a rövidítést meg kell érteni, mert legtöbb rövidítés logikus. Minden rövidítési módnak megvan a maga oka. A grafikai és fonetikai kapcsolat párhuzamos tanítása kitűnő asszociációt biztosít. Közönséges írással felírhatjuk, hogy milyen hangokat jelöltünk a rövidítésre használt szóképben (pl. : oa= hogyan, üég = szükség, éü = nélkül, üö = külön stb.). Az Utasítás igen helyesen rámutat arra, hogy az állandó rövidítéseket nem lehet egymagában gyakoroltatni, amíg ezek még be nem idegződtek. Ez nem lehet pusztán formális munka. A tanulók tevékenysége igen kevés lenne, ha kis vonaldarabkákat húzogatnának mechanikusan egymás után. A begyakorlás szócsoportok leírásával történik. Több értelmes mondatot diktálunk, melyben a begyakorlásra szánt rövidítések bent foglaltatnak. Természetesen tekintettel vagyunk a továbbképzésekre is. Ezen jó módszertani eljárás keretében a tanárnak sok lehetőség kínálkozik. A származtató módszer inkább magasabb fokon, az irodai gyorsírás tanításában játszik nagyobb szerepet, de esetenként alkalmazhatjuk a fogalmazási gyorsírás állandó rövidítéseinek a tanításában is. Sokszor érdekes és hasznos az olvastató módszer alkalmazása. Ennek lényege az, hogy a kérdéses rövidítést néhány szóval vagy egyszerű mondattal kapcsolatban felírjuk a táblára (pl. Öe-szedtem a könyveket). A tanulók mosolyogva vágják rá : „összeszedtem a könyveket“. Ez a módszer igen élénkíti a tanítás menetét. A rövidítések képzésében a rávezető módszert csak okosabb és tehetségesebb tanulóknál alkalmazhatjuk sikeresen. Az ilyen tanulóból nevelhetünk csak jó gyorsírót, aki a rövidítés alkotás módjait elméletileg is jól ismeri és tudatosan alkalmazza. A közvetlen módszert eredményesen csak a gyorsírás magas fokán, a beszédírásban alkalmazhatjuk. Van még több módszer is a rövidítések tanítására, de ezek gyakorlatilag kisebb jelentőséggel bírnak. Miután a tankönyv gyakorlatai mindig tartalmazzák a megfelelő rövidítéseket, e rövidítések begyakorlására jó és eredményes a tankönyv gyakorlatainak olvastatása is. Bármilyen módszerrel is tanítjuk meg a rövidítéseket, a begyakorlásnak mindig igen hálás módja a javitó módszer alkalmazása, melynek lényege az, hogy összefüggő szöveget diktálunk, majd átjavítjuk a sztenogrammot, s ezzel kapcsolatban bemutatjuk az alkalmazható rövidítéseket. Jó és gyors módszer, különösen sikeresen alkalmazható a gyakorló órákon. Az Utasítások szerint a számonkérés főcélja az előző órán tanult tananyagnak az ismétlése és begyakorlása, s így a számonkérés is a
