Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 1. szám - H. Fekete Péter: A református polgári iskolák évkönyve az 1938–39. tanévről
H. Fekete Péter: .1 re/, polgári iskolák évkönyvei 1938—39. tanévről. 17 tantermi munka értékes eszközeivé válását. Örvendetesen terjed az iskolákban a vetítőgép használata ; a tanév folyamán két iskola (Debrecen, Hajdúböszörmény) csatlakozott az állami filmakcióhoz, s kezdte meg a mozgóképes vetítő előadásokat. Minden iskolának van megfelelő tanári és ifjúsági könyvtára, s ezeket a tanév folyamán is megfelelően fejlesztették. A tanári könyvtárak terén a hajdúböszörményi leányiskola vezet háromezret meghaladó kötetszámával, míg az ifjúsági könyvtárak kötetszáma tekintetében a debreceni fiú- és a szentendrei iskola áll az élen, az előbbi több mint kétezer kötettel. Feltűnő, hogy a nyíregyházi iskola 1200 kötetnyi tanári könyveinek több mint fele szépirodalmi munka. Nem áll arányban az intézet nagyságával a debreceni leányiskola ötödfélszáz kötetnyi tanári könyvtára. Tanulmányi tekintetben az iskolák az osztályozási statisztikai adatainak bizonysága szerint nemcsak kielégítő, hanem jó munkát végeztek. A leányiskolák tanítási eredménye a fiúiskolákét általában felülmúlja, főként azokban a városokban, ahol leánygimnázium nincsen, s nem vonja el a jobb tanulók egy részét a polgári leányiskolától. Az osztályvizsgát tett leánytanulóknak a leányiskolákban 92'78%-a, a fiúiskolákban 70'60%-a végezte eredménnyel a tanévet, osztályismétlésre a leányiskolákban T2%, a fiúiskolákban 4-2% utasíttatott. A kitűnően és jelesen végzett leányiskolái tanulók százaléka 16*6%, a fiúiskoláké pedig 7%. Legnagyobb a jeles tanulók százaléka a pápai leányiskolákban : 26% ; a fiúiskolák közül pedig a makóiban, hol a jelesek százaléka 14. A tanulmányi eredmény biztosításának szolgálatában állottak az iskolai szaktárgyi kirándulások és a nagyobb tanulmányi utak. A polgári iskola gyakorlati irányú iskola lévén, igen helyesen a gyakorlati élet által is kíván tanítani és nevelni. E téren általában nagyszerű adatokat említhetünk az iskolák tevékenységéből. A legtöbb iskola nagyszámú, 20—40 szaktárgyi kirándulást rendezett a lakóhely ipari, gyári, kertészeti, gazdasági telepeinek, a város határának, történelmi vonatkozású vagy földrajzilag tanulságos helyeinek megismerésére, s az élmény maradandó hatásával gyümölcsöző kirándulásokat nagyszerűen értékesítették a tantermi munka terén, így kell az életre nevelni az életből. Nagyobb tanulmányi utat tettek Miskolc—Kassa vidékére Berettyóújfalu, Debrecen leány, Hajdú- böszörmény és Nyíregyháza, Budapestre Szentendre és Kiskunhalas, Budapest—Esztergomba Nagykőrös, Szegedre Makó. Az ifjúsági munka az ifjúsági egyesületekben igen lüktető volt. A bibliakörök, önképzőkörök, Vöröskereszt csoportok, cserkész- csapatok, a sportegyesületek mindenütt igen szép és eredményes munkát végeztek. Igen élénk sportélet folyt a debreceni, a makói és a nagykőrösi fiúiskolában. Az évkönyvek egyéb tekintetben is pontos és részletes felvilágosítást nyújtanak a református iskolaügy e szerény, de fontos iskolatípusáról. Az értesítők szerkesztése az igazgatók gondos munkáját 2
