Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 8. szám - Dr. Kemény Gábor: Győry Vilmos emlékezete
Dr. Kemény Gábor: Győry Vilmos emlékezete 213 ságos missziót töltött be az iskola Önképzőkörének az élén. A reformkor előtt a magyar nyelv csinosítása, most a hagyományok továbbfejlesztése lett az önképzőkörök főcélja, s Horváth Cyrill igazi apostola volt e célnak. Az ő tanítványai voltak Schwnrcz Gyula, a nagy jog- történész, a kitűnő nyelvtudós : Szili) Kálmán, az Ázsia-kutató Vámbéri) stb. Az ő buzdítására bontogatták szárnyaikat Dalmady Győző, Győry Vilmos, Ágai és más fiatalok, akiknek munkái előtt Nagy Ignác is megnyitotta a Hölgyfutár hasábjait. Jellemző korképet ad Ágai : Por és hamu 254. s. köv. lapjain e korszakról : „Hát Hölgyfutárkor volt, mikor azok a rossz csillagok jártak ; a cenzorság sanyarú éveiben, a szabadság napjainak fogyatkozása idején, mikor a magyar emberek összeszorultak és mindnyájan szerették egymást; nem volt sem hazaáruló honfi, sem elvtagadó miniszter, amidőn nem magunk intéztük sorsunkat, hanem idegen kéz terelgetett egy ménkő nagy paragrafussal a közös német akolba, abban az áldott bús időben volt, hogy a Nagy Ignác lapjában találkoztak a vén írói sasok és tollasodó csipaszok... Egy számban láttunk napvilágot, a nyomdafestékkel való felkenetésünk napján találkoztunk először az uzsonna óranegyedben a gimnázium folyosóján. Egy rózsásarcú ifjú előtt álltam, sűrű baja fekete és hullámos, fényes kék szeme beszédes, pelyhes ajka mosolygó. Valami szép fiú volt. Legott egy sósperec morzsái fölött szorosra fűződött a mi barátságunk, hónaljunkat a sok könyv, keblünket az önérzet feszíté.“ Éz a kitűnően rajzolt arckép Győry egész életmunkájára jellemző. Előbb a jogi pályán kísérletezik. Hamar rájön, hogy az ügyvédség nem nekivaló pálya. Hogy elszegényedett szülein segíthessen, teológusnak megy. Ez felelt meg gyöngéd lelkületének, s szerencséje volt, hogy olyan kitűnő emberek kezébe került, mint Thaly Kálmán, a későbbi nagy irodalomtörténész, Székács József, a már nagynevű egyházi szónok, Török Pál református püspök és Ballagi Mór, Mózes öt könyvének fordítója. A nagy tanítóik buzgalma még jobban fokozódik a kitűnő tanítványban, és Győry Vilmos a teológia elvégzése után feszülő energiával indul külföldre, hogy tovább épüljön a szó legjobb értelmében. 1860-ban, mint Konkoly-Thege Miklós mentora utazik Berlinbe. Együtt van két hű barátjával, Zsilinszky Mihállyal, a későbbi egyház- történetíróval és Benka Gyulával, a szarvasi gimnázium későbbi Pestalozzi-leJkü igazgatójával, aki diákjainak nevelését époly apostoli módon fogta fel, mint Győry híveinek gondozását. Zsilinszky Mihály így emlékszik vissza a berlini együttlétre : „Mondhatom, hogy Győry Vilmosnál kedveltebb magyar nem volt a német fővárosban. Bárhol jöttünk össze, a német atyafiak mindenütt politizáltak, ők is, mi is szidtuk a zsarnok osztrákot, aki alkotmányt csak az olasz és német vereség után volt hajlandó engedni a magyarságnak. Egyikünk se tudta a németeket úgy feltüzelni, mint Győry az ő kellemes modorával, szellemes tósztjaival.“
