Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 8. szám - Dr. Kemény Gábor: Győry Vilmos emlékezete
2U Dr. Kemény Gábor: Győri/ Vilmos emlékezete Ámde Győrynek lengyel, angol, olasz, amerikai, francia barátai is vannak, s rajtuk keresztül nagy tájékozottságot szerez az idegen irodalmakban. S elsősorban főiskolai tanulmányaiban mélyed el. Szívesen hallgatja Droysen történeti fejtegetéseit, Scott elragadó Kalevala- magyarázatai nemcsak felkeltik, de ébren is tartják érdeklődését az északi irodalmak iránt. Ilyen impressziók közt éri őt a meghívás a pesti segédlelkészi állásba. A nagy Székács hívta meg, aki egykor konfirmálta őt. Ugyancsak Székács, az ezüsthajú főpap avatja be a fekete, göndörhajú ifjút az orosházi rendes lelkészi állásba, 1861-ben. 1863-ban lép házasságra Székács Etelkával, s így ezután sem szűnik meg nagy mesterének tanítói és atyai gondoskodása. Orosházi papsága majdnem másfél évtizeden át nagy élmény neki is, az orosháziaknak is. Itt ismerte meg közelről a népet, s szívének egész melegségével gondozta el híveinek ügyes-bajos dolgait, lelki konfliktusait. És élmény volt az orosháziaknak is, mert papjaiknak velük törődését ilyen értelemben még nem igen tapasztalták. Családi élete és híveinek gondozása mellett buzgón folytatja már gyermekifjú korában megkezdett irodalmi működését. Történeti elbeszélések, hazafias és lírai költemények, balladák, vallásos és szerelmi dalok gazdag erekben törtek elő szívének meleg forrásaiból. Vallásos beszédei, melyek eddig etikai elvek logikus boncolgatásaiból állottak, jobban elmélyülnek, s a magyar vallásos költészet, mely Bessenyei és Berzsenyi óta inkább csak a deizmusra szorítkozó erkölcsi meggyőződés volt, Győry művészetében színnel, zamattal, melegséggel telítődik meg. Családi élete harmonikus, de megpróbáltatások, csapások az ő lelkűket is kipróbálják ; első gyermekük Vilmos, akit szerető gonddal ,,kis madárkának“ becéznek, elhúnyt : ekkor írja e megható sorokat : ,,Jöttek aztán őszi vészek, Puszta lett az ég, a fészek, Óh, szülők, ne hívjatok Kisfiút, leányt madárnak, Kis madarak messze szállnak, Ha az őszi szél zokog. ..“ A kis madár elszállása után újra benépesedik a ház, öt gyermek élénkíti a kis családi fészket, a szülők odaadó szeretettel gondozzák gyermekeiket, naponta jegyzeteket írnak róluk, minden kis mozzanat, minden értelmesen mondott szó feljegyzését érdemesnek találják, ők maguk megmaradt szabad óráikban nyelveket tanulnak — férj és feleség átkopognak egymásnak, ha az anyag egy részét elvégezték.— Győry elmélyedéssel folytatja dán, spanyol, svéd fordításait, s ha egy-egy részlettel elkészült, felolvassa Jani bácsinak, az öreg tanítónak, aki a hallgató közönséget képviseli. De ha kellett is az orosházi termékenyítő csend, Győry Vilmos további fejlődésének mégis szüksége volt a főváros szellemére, könyv
