Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 8. szám - vitéz dr. Bessenyei Lajos: Középiskolai nevelésünk célkitűzése
192 vitéz dr. Bessenyei Lajos : Középiskolai nevelésünk célkitűzése nak egy csúf bukás és Trianon lett nálunk. A vajúdó és újjászülető Európa azt a százszázalékos nacionalizmus koreszméjét érlelte uralkodó ideállá, amelynek gyökere a fajiság, és ez nem tűr meg semmi kétértelműséget, ingadozó félremagyarázást, hanem szilárdan nyugszik az Isten által teremtett tényeken. A teremtés isteni ténye népfajokat alkotott, eredetileg egymástól élesen elhatárolt emberfajtákat, amelyek tisztaságát a haladó évezredek ugyan erősen meghamisították, de magát a tényt: a fajok ősi származását, e földi életre vonatkozólag vitathatatlan jogosultságát, testi és lelki értéküknek, tulajdonságaiknak köteles megbecsülését, megóvását, megvédését — soha semmi és senki sem pusztíthatja el, semmisítheti meg. A fajiság újabb értékelése, megbecsülése, koreszmévé érlelése e század elejének legfontosabb szellemtörténeti eredménye. E koreszme jegyében közel hozzánk két hatalmas nemzet, két nagyhatalom végrehajtotta a maga átalakulását, t. i. az olasz fascismus és a német nemzeti szocializmus, de kétségtelen, hogy a fajiságon nyugvó nacionalizmus elhatalmasodása, mindenütt másutt is kisebb-nagyobb erőre emelkedése általánosan bekövetkezett és elterjedt. Ez a letagadhatatlan szellemtörténeti fejlődés, amihez járult még több lényeges szervezeti fogyatkozás is, az 1924 : XI. törvénycikket megalkotá s után azonnal kikezdte és fokozódó erővel egyre jobban ostromolta, úgyhogy tíz év múlva már ez a törvénycikk el is tűnt a magyar kódexből, és helyébe lépett az 1934 : XI. te. Míg az 1883 : XXX. te. negyven éven át uralkodott középiskoláink életében, addig a lex Klebelsbergiana, az 1924 : XI te., rövid tíz év alatt befutotta egész pályáját. Az 1934: XI. te. 1. §-a így hangzik: ,,A magyar középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséghez juttassa, s az egyetemi és más főiskolai tanulmányokra képessé tegye.“ Vizsgáljuk meg ezt a célkitűzést is, még pedig, mivel ma ez van érvényben, fiainkat és leányainkat középiskoláinkban ez alapon nevelik és tanítják, kissé behatóbban foglalkozzunk vele. A hármas célkitűzés külsőleg itt is megmaradt, éppen úgy, mint a megelőző 1924 : XI. tc.-ben. Ezek közül az első : a vallásos és erkölcsös polgárrá nevelés és a harmadik : az egyetemi tanulmányokhoz való előkészítés, maradt lényegileg változatlanul. Csupán a másodikban van változtatás, amennyiben az 1924 : XI. te. „hazafias szellemű“ általános műveltséghez kívánta juttatni a tanulókat, addig az 1934 : XI. te. „a magyar nemzeti művelődés szellemének“ megfelelő általános műveltséget akarja elsajátíttatni a növendékekkel. A törvényen épül fel a tanterv, amely a törvénynek általános keretek közt mozgó célkitűzését részletesen kidolgozza, amikor megállapítja az egyes osztályokban tanítandó tantárgyakat, ezek tananyagát és heti óraszámát. így jelent meg az 1924 : XI. te. alapján az 1926. évi tanterv, míg a most érvényben lévő 1934 : XI. te. alapján az 1938. évi tanterv (kiadta a VKM 109,646—1938. IX. sz. rendeletével), melyet
