Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 6. szám - Dr. Horváth Károly: Az egyházak és gazdasági iskolák
Dr. Horváth Károly: Az egyházak és gazdasági iskolák. 151 tartsa, nem pedig szétforgácsolja. Szép példa erre a nemrégiben Toldáson (Fehér megye) kialakult szövetkezeti falu egy lelkes evangélikus pap buzgólkodása mellett. Hányán felpanaszolják a falu bajait, de segíteni már elfelejtenek, vagy tán nem is akarnak? ! Csak gazdasági iskolákban tanulhatják meg a fiatalok a helyes gazdálkodás alapelveit és alapelemeit. Mennyi értékpazarlás folyik e nélkül ! Őstermelő ország vagyunk, és folytonosan baj van falun a zsírral, szalonnával, tejjel, tejföllel, yajjal stb. Hányán tudják azt, mennyi zsírra, tejre, tejtermékre van szüksége egy 3—4-tagú családnak? ! Eszükbe jut-e, hogy milyen rengeteg érték van a falusi asszonyok kezére bízva a háztartásuk keretén belül ? Pedig de sok intelligens és tanult emberünk megfordult Észak-Európában, és látta a holland, dán, svéd, norvég, finn stb. viszonyokat, ahol a föld nem osztja olyan bőven a termést, mint nálunk, mégis munkás, boldog és megelégedett emberek élnek. A hidegnek és nehézkesnek mondott északi műveltségnek nagy értéke ez, Grundwig Miklós és Kőid Christián dán evangélikus lelkészek alapvető munkásságának az eredménye. Természetesen mi is fejlődünk és haladunk, hiszen még 1895- ben 200,000 kg. tejárut hoztunk be, most pedig már kiszállítunk. De a széles tömegek polgári életszínvonala vajmi keveset emelkedett. Az ok : a megfelelő iskolázás hiánya. Az alsóbb magyar néprétegek csekély szellemi fölszereléssel, a műveltség valóban elemi fokán, minden öntudat híján tengették életüket. Pedig minél műveltebb a társadalom piramisának széles alapzata, annál szilárdabban áll a társadalom épülete, annál fokozottabb, okszerűbb és versenyképesebb a termelés, annál virágzóbb a jólét, s annál kevésbbé kell félni a tömegek forradalmi rázkódásaitól. Nemcsak az elemi, hanem még a középiskolák sem vonhatják ki magukat a haladásból. Hiszen a modern világfelfogás, de a mai gazdasági élet fejlődése is megköveteli, hogy a realisztikus tanulmányok a humanisztikus, történeti-irodalmi műveltségi elemekkel egyensúlyba jussanak. Az új nemzedéknek friss látású, nemcsak mindig ,,a múltba visszagondoló“ (Széchenyi), hanem a jövő gyakorlati feladataira is ránevelt, fejlett gazdasági-technikai érzékű magyarnak kell lennie. Már ráléptünk az útra. Nagytarcsán az evangélikus lelkész nemes buzgahna lelkes támogatóinak segítségével megteremtette a múlt évben az első népfőiskolát. Tessedik Sámuelről, a nagynevű szarvasi evangélikus papról nevezték el. Tessedik még előbb hirdette és hangoztatta az általános műveltség szükségét, mint Grundtwig és Kőid Dániában. Ott senki semmehet addig szakiskolába, amíg hiányosak műveltségbe^ általános ismeretei: nemzeti nyelv, történelem, földrajz, természettudományi alapismeretek és természetesen a hittan. Dánia egynyelvű és egyvallású ország. Nálunk Tessedik munkáját saját szűkebb pályatársai gáncsolták el — a magyarság kárára, az Alföld népének károsodására és szegényedésére.
