Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 6. szám - Dr. Horváth Károly: Az egyházak és gazdasági iskolák
152 Dr. Horváth Károly: Az egyházuk és gazdasági iskolák. Pedig, hogy kell valamit tenni a szegény nép érdekében, igazolja a népszaporodás statisztikai adata is. 1913-ban ezer lélekre még 34 születés jutott, 1939-ben pedig már csak 18. Huszonöt év alatt majdnem felére csökkent a szaporodás. A tudomány és a tapasztalat pedig azt mondja, ha a szaporodás 20 ezrelék alá süllyed, akkor a nép sorvad, pusztul, a közönséges szót használva : egykés. A nemzet fáján vannak meddő, száraz, és vannak még friss, dúslombozatú ágak i\ A főváros és a többi városok népe pusztul. Fahlbeck a svéd nemességről mutatta ki, hogy a népek felső társadalmi osztályai kihalnak. De kipusztulnak a városok ú. n. patricius- családai is, amint az Hansennak a német városokról folytatott vizsgálataiból kitűnik. Fahlbeck szerint a társadalmi emelkedés az életerő rovására történik. A kihaló felső néprétegek újonnan felemelkedőknek adnak helyet. A város duzzadó erejét a magyar falu népéből meríti. Ebből a csodálatos forrásból, amely még nem apadt el. A mező- gazdasági munkások, gazdasági cselédek és 10 holdon aluli kisgazdák táborában sorakozik fel az új nemzedék. Matolcsy Mátyás adatai szerint: Családban : Gyermek van : Mezőgazdasági munkások ......................................... 320,132 757,802 G azdasági cselédek....................................................... 121,086 349,450 1 0 holdon aluli kisgazdák ................................... ■ . 353,277_____852,186 Ö sszesen 794,495 1.959,438 Ezekben a rétegekben él az ország összes lakosságának kb. 45%-a. Itt buzog fel a magyar l'aj ereje. 329,935 családban 3, vagy ennél több gyermek van és 124,357 olyan családot találtak, ahol ötnél több gyermek él. Ez falun, vidéken van, nem a városokban, ezért kell nevelői, tanítói és jótékonykodó vezetésünk alá venni ezt a tömeget. A mezőgazdasági népesség bevándorol a városokba, így növekszik a városi lakosság lélekszáma, nem pedig természetes szaporodás útján. A mezőgazdasági jellegű országok bőven ontják az emberanyagot az igazi gócpontok, és ha nincs másként, akkor az iparos jellegű országok felé. Itt kisebb a népszaporodás de több ember részére van életlehetőség, mert a gyárakat lehet nagyobbítani de a termőföldet vajmi nehezen, vagy egyáltalában nem. Nem a mező- gazdaság győz az ipar felett, hanem az ipar, a gyár felőrli a maga népét. Az igények megnövekedése elsorvasztja a felemelkedett népek, osztályok és egyének életerejét. A mezőgazdaságtól elpártoló jövevények pedig elfoglalják a megüresedett ipari helyeket, hogy ugyanannak a sorsnak essenek idővel áldozatul, mint elődeik. A mi eszményünk a művelt gazda, aki szakhivatásán kívül képesítve van arra is, hogy a közélet irányításában, melyben a jövőben mindig nagyobb szerepük lesz, általános műveltségénél fogva is meg tudja állani a helyét. Egész embert kell nevelnünk. Ez készíti elő az egész nemzet fejlődésének az útját. így nemesedik meg az ember,
