Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 5. szám - Csanády Sándor: A nő háborús szolgálatának történelmi példái
118 Csanddy Sándor: A nő háborús szolgálatának történelmi példái. óriásivá magasodik a lelke és ereje, melynek nincsen matematikai törvénye. Nincsen matematikai mértéke, mert a nőt ebben a szolgálatban is a szeretet és a jóság teszi hőssé. Ezért nem is a megadott hosszú címet taglaljuk és fejtegetjük, hanem a történelem évszázadaiból, évezredeiből idehozzuk, megidézzük a hősies asszonynak annyiféle változatban megjelent alakját, mert a hőslelkü asszonynak nincsen hazája, nincsen nemzetisége, nincsen ideje, mert hiszen a szeretetnek sincsen. Hősies asszonyok minden században élnek és vannak, mert a hőslelkű asszony időfölötti. Időfölötti, mint a szeretet, mely őt naggyá, erőssé és győzhetetlenné teszi. Ennek az asszonynak a segítségére van most is szükség. Nemcsak a katona karját helyettesítő asszonyt keressük, nemcsak a bombázás esetén házi parancsnokul kirendelt asszonyok felelősségét akarjuk ébresztgetni, hanem a mindennél szentebbet és csodálatosabbat — amit az asszony úgy hord a lelkében, mint a szíve alatt tudja a kicsi gyermekét —, a hazának az anyanyelvvel, az első imádsággal, a női lélek csodálatos megsejtésével közvetített olyan szeretetét, ami nélkül minden férfi-bátorság csak virtuskodás, és minden kivívott győzelem csak félmunka. A kataklizmák idején születtek ezek a hősies asszonyok, mint a kozmikus nyomás alatt a gyémánt. Keressük hát a nagy, személyes tettekkel történelmet író hőslelkű asszonyt, de keressük a háborús gondok és nyomorúságok között gyermekeit nevelő egyszerű asszony hősiességét is. Éppen ezért nem a történelmi események oknyomozó fejtegetésébe zárjuk bele, kisebbítjük le a hősies asszonyt, akit a lélek szárnyai visznek, és a szeretet hajt a csodálatos tettek felé. Személyesen akarunk most vele találkozni, látni akarjuk, amint a történelem messzeségéből kilép, idejön néhány percre közibénk, megihleti a mi lelkünket is, megérinti a mi szívünket is. Beszélni akarunk ezzel a hősies asszonnyal, aki a szíve indításából cselekszik, aki a Sors dübörgését a szívével hallja, éppen ezért mindig egész lélekkel cselekszik. * De hol kezdjük? Ki legyen az első? * Debora talán, ki Sisera hadát tönkreveri; vagy Cloelia, ki Porsenna király vitézeit megszégyeníti bátor lendületével; avagy az égő Karthágó alá menjünk, hol az egekig csapkodnak a lángok? Scipió, a nagy római vezér könnyezve nézi távolból Karthágó iszonyú pusztulását. Katonái vérfürdőben hatolnak beljebb a városba, lépésről-lépésre, házról-házra, mert Karthágó fiai, Karthágó leányai együtt küzdenek, együtt állják a gyilkos harcot. Még a csatákban megedzett római katonákban is megremeg a lélek, mert a halál
