Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
138 Belföldi és külföldi lapszemle. cikk címét gyűjtötték össze a tudományok legkülönbözőbb ágából. Statisztikai adatok, a feldolgozott cikkek tartalomjegyzékének ismertetése egészítik ki a cikket. A tanárság hálával fogadja a könyvtár fáradságos munkáját. Felhívjuk kartársaink figyelmét Loschdorfer János : ,,Az órarend készítése“ című cikkére. Harmincegy ízben végezte az órarend elkészítését és e gyakorlat alapján kikristályosodott eljárását ismerteti. Bizonyára sokan találnak hasznos útbaigazítást benne. Sárospataki Református Lapok 1938, 49., 50., 51. sz. Tárczy Árpád, Gesztel yi Nagy László és Darányi Lajos cikkei szorosan egymásba fonódnak, ezért együtt ismertetjük őket. Tárczy Árpád részletesen rámutatott a Sárospataki Főiskola fejlesztésének szükségére. írását azzal a mély hitből fakadó gondolattal fejezi be, hogy ha anyagi tőke nem is áll rendelkezésre, van a főiskolának kiapadhatatlan erkölcsi tőkéje, és hiszi, hogy ez el fogja hárítani az anyagi akadályokat. Dr. Gesztelyi Nagy László tovább szövi a felvetett eszmét. Egy vidéki kollégium mellett országos internátust kellene létesíteni a nép fiai számára, hogy a tehetségek el ne kallódjanak, hanem a magyar élet vezető rétegébe kerüljenek. Amerikai és svéd példára a pataki főiskola megtehetné azt, hogy tehetséges szegénysorsú diákokat kitaníttatna, de minden nyújtott kedvezményt csak kölcsönkép adna, amit az illető, ha megfelelő anyagi körülmények közé kerül, az intézetnek visszafizetne. Mint számos példa bizonyítja, e kötelezettségnek nagy erkölcsi és sarkaló ereje van. Sokan vannak, akik a pataki főiskola jóvoltából kerültek magas polcra, de a bálának semmi jelét nem mutatják. Darányi Lajos azt kívánja, építsenek Sárospatakon olyan Diákotthont, ahol a taníttatásra alkalmas gazda- és cselédgyermekeket helyezik el. Ennek necsak az legyen a rendeltetése, hogy tanulni segítse azokat, akik tanulni akarnak, hanem keresse ki azokat, akiket tanítani érdemes, vagyis legyen egyben tehetségkutatóintézet is. A főiskolától kapott kedvezményt adósságnak kell tekinteni. „Gesztelyi Nagy László szavai nyomán az engem terhelő adósságból törlesztésképpen felajánlok 1939-től kezdve minden esztendőben 50 pengőt.“ Ezt az összeget minden megkötés nélkül adja a főiskolának. Budapest. Kaiser Erisébe'. A „Neue Jahrbücher für Antike“ 7. füzetéből kiemelkedik Fr. Dirlmeier tanulmánya : „Der Aias des Sophokles“. Azokkal a kutatókkal szemben, kik Athéné istennő Aias elleni kegyetlen haragjának indokolását : Aias hybrisét, mellyel az istennő segítségét gőgösen elutasította, — Sophokles s vele az V. század alkotásának tartják, amely kor már nem viselhetett el ok nélkül büntető isteneket, Dirlmeier kimutatja, hogy már az Iliásban, még inkább az Odysseiában és a Kyklikus cposztöredékekben szerepel az emberi hybris, mint az istenek haragjának és büntetésének oka. Viszont bizonyos „jenseits von Gut und Böse“, az emberi erkölcsi mérlegelésen túl és felülállás, miként Homérosnál, úgy Sophoklesnél is megvan az isteni szférában : épp az Aias-prológusban Athene kegyetlen gúnnyal gyönyörködik Aias őrjöngésében, melyet ő küldött reá. Épp Sophokles az a tragikus, akinél az isteni szféra — ellentétben Aischylosszal — különvált az emberitől, s mint megfoghatatlan, fenyegető határ és korlát veszi körül. (Meggyőzően mutatja ezt K. Reinhardt éles logikájú és mély költői erejű könyve : „Sophokles“.) Ha tehát az isteni harag megokolása nem lehet Sophokles újítása, mi hát az új, mit a tragikus az epikus tradícióhoz adott? Aias lelkének rajza ez a megsemmisülés előtt; a nagyszerű „ámító-beszéd“, ahol úgy tesz, mintha most már ő is engedne a változás, engedékenység kozmikus törvényének : miként tél hava enged nyár hevének, úgy ő is enged hajthatatlanságából immár, meg fog hajlani az istenek, sőt az Atridák előtt. .. (S Reinhardt mutatott rá, hogy mindez nem csupán ámítás : valóban belátja, hogy ez a kozmikus törvény, ám nem volna Aias, ha ő engedne ennek ; így felismerni dacos lényének teljes kiszakítottságát nemcsak az emberi társadalomból, de az egész kozmoszból : magányosak, a Kozmos gyökereiből kiszakítottak Sophokles hősei...) Ám ez a kiszakítottság nem jár azzal, amivel már Euripidesnél járna, hogy vádolja
