Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 2. szám - Somorjai László: Megjegyzések a testnevelés Utasításához
68 Somorjai László : Megjegyzések a testnevelés Utasításához. nevelése; de kétezer év elég nagy idő ahhoz, hogy a testnevelés kivitelében és megítélésében mellékvágányra juthatott. Kivitelében és megítélésében — mondom —, mert a testnevelés születésétől kezdve magában hordja a testnek és léleknek harmonikus nevelő erejét, az egészember formálását! Az Utasítás csak visszatéríti a kalandozókat, kik a testnevelést öncélú, külön tárgyként kezelték. Az Utasítás szerint is „csak akkor foglalhatja el a helyét az egész nevelésben, ha a szellem kiművelését is előmozdítja !“ Ha lelkileg kiegyensúlyozója a testnevelési óra a napi, heti többi órának, a szűkölésnek, a drukknak, a félelemnek, a szorongásnak, a gyávaságnak : akkor már lelkileg is hatása van a testnevelésnek. Ha örömöt ébresztett a testnevelési óra a többi órák lényegéből fakadó komolysága után a gyermek lelkében, akkor már lelki hatással értünk célt. Üj embert adhatunk a következő óráknak egy vidám, felszabadulást jelentő testnevelési óra után. Ez új ember figyelme éberebb, és visszahat a szellemi munkabírásra. A szépérzék nevelése a szép tartás, a szép mozgás által. A fegyelmezett embernevelés a fegyelmező gyakorlatok által. Az önbizalom nevelése, az önuralom nevelése az ügyességet és erőt igénylő gyakorlások által 1 Igazságérzet fejlesztését, mások tudásának megbecsülését a versengések által, mind-mind a testnevelési órának az eredményei közé számíthatjuk ha az jól vezetett! ! Az akarat nevelése is a testnevelési óra egyik feladata. Nem érti meg nehezen az, aki az ügyesen összeállított gyakorlat-anyagnál látja az akarati erők sokszoros nekilendülését. A vidám óra, a kedvvel végzett óra, a változatos anyag, célok elérése serkenti a növendéket ; de ezt a célt nem lehet könnyen elérni. Száz és száz, ezer és ezer akarati impulzus rezdül végig benne, míg az akadályt legyőzve a célját eléri. Míg a célját elérte, akarata erősödik, dacos szívóssága növekedik, ökle keményedik. Kell-e ennél szebb és öntudatosabb embernevelés ! ? Az új Utasítás szelleméből ezek az elgondolások tömör szépséggel bontakoznak ki. Ha ennek csak a részleteit is megvalósíthatná a gyarló ember, és a megvalósítás csodálatos munkájában megértőén segítene minden nevelő testület, minden egyén, óh mily változás előtt állna a magyar jövendő ! Az Utasításnak e gondolatokat rejtő részében kár, hogy nem foglal helyet ama gondolatnak erős hangsúlyozása, mely a mi kálvinista felfogásunkból és iskoláink sajátos levegőjéből önként árad. Ez az elv pedig az általános testnevelés gondolata. Általános, mindenkire szigorúan vett testnevelés gondolata. A testnevelési óra nem az erőseké, hanem a gyengéké. Nem azt kell erősen foglalkoztatni, aki már úgyis megtalálta a természetéhez vágó mozgást, hanem azt kell elindítani, aki még mindig nem tudta érzékelni a testnevelés áldásait. A mi iskoláink a szegények iskolái, a szegényeké, akik nem a protektoruk révén lesznek emberré, hanem a tehetségük által. Mindenkiből
