Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 10. szám - Hazai és külföldi irodalom
398 Hazai és külföldi irodalom stock által kijelölt elméleti alapot igyekszik Blättner továbbfejleszteni. A középiskolai oktatás formális céljául a továbbtanulási képességet (Hochschulreife) tűzi ki, hogy ezzel a középiskola a hivatásra való képzést szolgálhassa. Az oktatás anyaga főként a matematika és a természettudományok, amelyek (plátóilag nézve) az ideához vezető eszközök, de egyúttal alapjai a számításos, műszaki-rationális modern életnek. De más életpályán működők sem vonhatják ki már magukat ezek hatása alól. A formális képzésnek ez a tanulmánycsoport kiváltképpen a tárgya. Az oktatás materiális célja a nép és a haza képe (ethnisch-politische Reife). Ez világismeretre kell, hogy neveljen. A világismeret pedig sohasem a puszta tudás summája. Ethikai erők, a hit és akarat magatartása szervezik a világ matériáját világképpé. Anyanyelv, idegen nyelvek, történelem, földrajz, természetrajz szolgálják ezt úgy, hogy 1. képet, 2. ebben magatartást (ethos) adnak. Az ilyen „képben“ szeretet és látás egységben van, ebben különbözik a tudáshalmaztól. A formális és a materiális képzés tanszakai mindkét célnak szolgálnak, csak egyik-egyik elsősorban a maga természetének megfelelő területen, és kiegészülnek a testi készségek tárgyaival. A közösség (állam) érdeke rendezi ezt így, de ez az egyén érdeke is. Hogy az így felépített tudásanyag ne csak egy szellemi kaszt külön kiváltsága legyen (mint az „artes“ volt), szükséges, hogy a tantárgyaknak minél több tartalmisága legyen, amelyekben az élet jelentőségteljessé növekedve és értelmezve jelenik meg. Szükséges hangsúlyozni, hogy a képek tartalmisága, melyekben az ethos nyilatkozik meg, megelőzi a formális képzést jelentőségben. Az oktatás alakulásáról szólva, szerző kifejti, hogy a tanító személyiségének mindennél nagyobb jelentősége van. Ha a tanterveket tanulmányozza az ember, úgy érzi, hogy ott minden kész, szilárd és a helyére tett/mintegy szállításra készen áll. Ha csakugyan így lenne, akkor a tanító ember puszta közvetítő, a tanítás csak átadási technika volna. Ez a hibája a középkor oktatási rendszerének, de ugyanezt a hibát olvassa rá a szerző a munkatanítási elvre is, ahol divat a tanítót a háttérbe állítani, mintha a tanulás egyesegyedül csak a tanulókból indulhatna ki, holott az a tanító és a tanulók élő kapcsolata. H. Wenke „Die pädagogische Lage in Deutschland“ c. helyzetjelentésében az orvosi tanulmányok reformjáról szól. Ez abban áll, hogy általános szociálpolitikai szempontok miatt az orvosi tanulmányi időt megrövidítik. Az eddigi 12 félév és egy gyakorló év helyett a tanulási idő 10 félév, a gyakorló év anyaga pedig beleilleszkedik a tanulmányi időbe és a szünidőkbe. A tanulmányok területét kibővítik új anyaggal, ezek gyógynövénytanulmányozás, munkás-, sport- és véderőfiziológia, sugárzástan, természetes gyógymódok, örökléstan, fajhigiénia, balesettan, orvosi jog és ethika. Megemlékezik a cikk az akadémiai pályán mutatkozó utánpótlási nehézségekről. Nagy hiány van néptanítókban és az aviatika nagy fejlődése miatt meteorológusokban is. Budapest. Dr. Hajdú István. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI IRODALOM „Viharsarok“ napsütésben. Békés vármegye iskolánkívüli népművelési bizottságának III. évkönyve ilyen címen jelent meg Tantó József titkár szerkesztésében. A több mint 200 oldalas mű a sorozat előző köteteihez hasonlóan teljes bepillantást enged abba a szép nemzetépítő munkába, melyet az iskolánkívüli népművelés végez. Az I. (Általános) rész a magyar parasztság lélektana, a falu lelki, szellemi és erkölcsi arca, a falu kívánsága és a falukutatás szerepe a népművelésben c. fejezeteket tartalmazza ; a II. (Népművelési) rész adja a népművelés történetét, a közigazgatás szerepét munkájában, a szabadidőmozgalom ismertetését, a népművelés, szabadidőmozgalom és társadalomszervezés kapcsolatát, a szociálpolitikához való viszonyát, feladatait; az irredentizmus, magyar dal, könyvtárak szerepét ebben a munkában ; szól a tanító múzeumról, háziiparunkról, műkedvelő előadásokról is többek között. A III. (Hivatalos) rész a békésmegyei munkáról ad képet kimutatásokkal.
