Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 10. szám - Dr. Muzsi Piroska: Új törekvések a nemzeti szocializmus nőnevelésében

380 Dr. Muzsi Piroska: Új törekvések a nemzeti szocializmus nőnevelésében

visznek.“3 így hozza egymással összefüggésbe: I. a hivatástudatot és női ethoszt, II. a női lelkiséget, III. a munkakör betöltésére irányuló technikai készséget.

(A Kade nem nagyon nagy igényű, de kisszerűségében is érdekes könyve, elsősorban nem elmélet, hanem már megvalósult gyakorlatról való beszámoló. Ő ugyanis a saját népiskoláját fejlesztette gyakorlati nevelőintézetté. Wörsdorfban [Taunus] 110 gyermeket két csoportra osztva [1—4,5—8. osztály} teremtett 6—14 éves gyermekekkel olyan életközösséget, amelyik nemcsak tanít, hanem gyakorlati feladatok végzésébe is belenevel, az iskolának munkában és játékban reggeltől estig közös életrendje van ; mellette óvoda, ahol a gyermekekkel való foglalkozást, a kicsik rendbentartását és fegyelmezését, néhány nagyobb leány végzi, hetesség szerint. Ugyanígy végzik a leányok a konyhai foglalkozás, főzés, segítőmunkák, takarítás egy részét, a fiúk a nehezebb munkákat. A Kade elgondolása a nevelői hajlamot, kisgyermekekkel való bánnitudást, munkakészséget és gyakorlatot akarja a leánygyermekekbe beleoltani ; falusi leányok nevelőiskolája az életre. A tanításban lehetőleg az elvégzett munkából indul ki. Feltűnő az elméleti oktatás kicsi óraszáma : a fajbiológiát leszámítva, az olvasás, írás megtanulására, ismeretek közlésére napi egy órát szán. A gazdasági, valamint általános közgazdasági ismeretek tanítását a gyakorlati munkával kapcsolatban, egy másik kétórás időközben végzi. Az új szellemnek megfelelően naponta van énekóra és tornaóra, az első 30, a másik 40 perces órában. Az iskolaközösség túllépi a mi fogalmaink szerinti elemi fogalmát : gyermekgondozásban [minden gyermeket[;hetenként egyszer megfürdet], gazdasági kérdésekben stb. gyakorlatilag fejleszti a nép színvonalát.)

A leánynevelés világnézeti alapelveiről, a tananyag általános összeállításáról, a jelenlegi iskolarendszerről Dr. Auguste Reber- Gruber, az NSLB birodalmi referense, aki a nevelésügy irányítója ezen a téren, a fentemlített folyóiratban számol be.4 Mint ahogy a világnézeti fordulat kívánja, a női élet egyetemes értékeléséből indul ki. Szerinte az asszony nemcsak családanya, gyermekeinek létrehozója és nevelője, hanem a férfiak segítőtársa, munkatársa a nemzeti munka megosztásában a gazdasági és szellemi élet terén. Állást foglal a nők munkajoga mellett. A kultúra egysége a férfi és női lélek szintézise. Az asszonyé a közvetítő és fenntartó szerep a kultúrjavak átadásában. A családi életben a nemzeti érzés és faji érzés ápolója, a nemzet életében gondozó és nevelő. Tehetsége szerint azonban őszerinte minden munkaterület nyitva kell, hogy álljon előtte. A nemzet életében pedig egy bizonyos lelkiség, kultúr-atmoszféra megteremtője. Ő is az anyatípus népi kötöttségét emeli ki: ez a hivatás az, amelyiken keresztül legerősebben kapcsolódik a fajtához. Ezért a leányok nevelésében középpontban áll a világnézet. Ezzel szorosan összefügg az erkölcsi nevelés. A vallási nevelésről nála természetesen nem esik szó (nem azért, mintha nem volna vallástanítás). Az erkölcsi nevelés alapmotívuma nála is a rosenbergi ,,becsület“-eszmény; a közösség összetartó kapcsa, amiben bennefoglaltatik a vezér iránti hűség, a kötelességteljesítés és önfeláldozás eszménye. A keresztyéni szeretet eszményét (ami Rosenberg szerint sem volt soha fegyelemképző és

3 Kade, Die Wende in der Mädchenerziehung 22. 1.

4 Dr. Augusten Reber-Gruber : Die Erziehung des Mädchens im NS. Deutschland 430—444. 1.