Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 10. szám - Dr. Muzsi Piroska: Új törekvések a nemzeti szocializmus nőnevelésében
J)j. Aiiizsi Piroska: Új törekvések a nemzeti szocializmus nőnevelésében 381 típusalkotó), leányoknál valami, az anyai lélekre visszavezethető közösségi érzés, ami egyúttal szocializáló elem, foglalja el. A tanító iskola helyett nevelő iskolát, „Charakter-und Willensschule“-t akar. A tananyag felépítése nála épúgy, mint minden nemzetiszocialista pedagógusnál, a világnézetté avatott biologizmuson alapszik. Éppen az anyai felelősségtudat begyökereztetésére még fontosabbnak tartja, mint a fiúnevelésben, a fajelméletet és örökléstant (gyakorlati célja természetesen az, hogy a német leányokat más fajúakkal és nemzetiségűekkel, valamint örökletes betegséggel terhelt egyénekkel való házasságtól visszatartsa); egészségápolás, csecsemőgondozás megtanulása nélkül egy leány sem hagyhatja el az iskolát. Ezzel együtt a természetrajzi, biológiai tantárgyak kapják az első helyet. Ezeknek a tanítása is, természetesen, nagy változáson megy keresztül. Azután következnek a nemzeti tantárgyak, történelem és anyanyelv, nemzeti irodalom. Az idegen nyelvek és kultúrák ismerete háttérbe kerül. Jellemző az új teskultusz: a tornát minden iskolában heti öt órában tanítják, amihez még heti egy vagy két sportdélután is hozzájárul. A testnevelés feladata az új államban egyrészt a fajta biológiai feljavítása, másrészt a cselekvő embertípus kialakítása. A torna az akarat és erőtudat fejlesztőjeként szerepel. A torna és ének együtt a kollektív szellemi összehangolódás és együttes fegyelem nevelőeszköze. Amíg Auguste Reber-Gruber a művelődési anyagot a női hivatás -és a nemzeti öntudat szempontjából nézi, találunk kísérletet arra. hogy a női kultúrát a női lélek és gondolkozás sajátságos természetére akarják felépíteni. Ilyen irányú könyv G. Palm: „Kultur und Erziehung der Frau.“ Abból indul ki, hogy a liberális kor nőmozgalmának művelődési törekvései tévesek voltak, mert a férfiak kultúrájának és nevelésének idegen formáit akarta a női lélekre ráhúzni. Szerinte másfajta gondolkozást, érzés- és szemléletformát kicsiholni a leányokból nem lehet, mint azt, ami természettől adva van. Életharc és értelmi képzés csak értelmet és akaratot fejlesztett; a női lélek középponti erőit éppen a legmagasabb kultúra veszni hagyta. A női lélek alapvonása, ahogyan sokszor elmondották, az érzelmi odaadás : itt az anyai lélek típussá emelt magatartása a világgal szemben. Biológiai rendeltetés lelki következménye. Érdeklődési köre nem tárgyi, hanem személyi; természetes hivatásánál fogva az „élet“ felé és az élőlény felé fordul. Segítőjévé lesz mindannak, ami segítségre szoruló, kibontakozó élet. Ebben a hajlandóságában volt kulturális feladata, nemcsak a fejlődő gyermeki lélek nevelésében, hanem intuitív megérzésével segítette a kultúra alkotásainak létrejöttét. A német kultúra' nagy korszakaiban az alkotó férfi mellett mindig ott volt a megértő asszony. Idetartozik az improduktivitás ; a férfi nyugtalan alkotásvágya mellett a kivárás, passzivitás a természetes gesztus, a fejlődő és növekvő élettel szemben. A lélektani vonásokat átviszi a gondolkozás területére : itt különös sajátsága a lélek egysége (Totalität). Ez abban áll, hogy érzelme és gondol
