Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 10. szám - Dr. Muzsi Piroska: Új törekvések a nemzeti szocializmus nőnevelésében
Dr. Muzsi Piroska: Új törekvések a nemzeti szocializmus nőnevelésében. 379 A leánynevelés alapelvét maga Hitler adta mega „Mein Kampf“ban: „Das Ziel der weiblichen Erziehung hat unverrückbar die kommende Mutter zu sein.“ Mindaz, amit azóta leánynevelésről írtak, a tétel további kibővítése. A századeleji nőmozgalom arra törekedett, hogy a nőknek egy bizonyos rétegét a legmagasabb szellemi javakban részeltesse emberi joguknál fogva. Racionális és humanisztikus irányánál fogva inkább a kulturális kiegyenlítődést kereste a nemek között. Az új világnézet éles határvonalat von fiú- és leánynevelés, férfi- és női kultúra közé. Nemcsak technikai részében, hanem lelki és szellemi elszíneződésében is kétféle műveltséget akar: „Nincs általános embernevelés. Csak férfi- és nőnevelés van“ — írja A. Baeumler.2 A legelső ilyenirányú törekvések azon a kongresszuson hangzottak el, amelyik a tanügyi szervezet, NSLB női tagozatának alakuló gyűlése volt: Alexisbadban, 1934 június 1—3-án. Az előadók majdnem mindnyájan részletkérdésekkel, az összes leányiskolatípusok nemzetiszocialista szellemben történő átépítésével foglalkoznak. A sok széteső, sokszor nagyon általános szólamból azonban egységes szempontként emelkedik ki az egész leánynevelés „geschlechtsbetonte Grundhaltung“-ja : a leánynevelésnek különleges feladatokhoz kell idomulnia. A tudományos képzés háttérbe kerül a testi és jellembeli neveléssel szemben. Érdekes és jellemző, hogy éppen a magasabb iskolatípusok, leánygimnáziumok szószólóinak mondanivalója jelentéktelen. Sokkal több a népiskola, a Mädchenberufsschule (leánytanonciskola), a népgondozó és óvónőképző iskolák előadóié. Az előzőkben az új szociális szellem, a munka és hivatás új ethosza szólal meg. A másodiknál érdekes szelektív eljárásról olvashatunk : népgondozói és nevelői pályára induló fiatal leányokra a stadtrodai Jahresschulungslager fiatal élőlényeket, növényeket, állatokat bíz ; megfigyelőképességükből, a fejlődő élet iránti szeretetükből és gondozói hajlamukból állapítja meg, alkalmasak lesznek-e a reájuk váró feladatok elvégzésére. Nem értelmi, hanem ösztönös készségekre, megérzésre, hajlamra építi az eljárást. Az új női műveltségnek az anyatípus és az anyai lélek új értékelése adnak új színezetet. Amint említettük, a női hivatásra való felkészülés nem pusztán technikai készségek elsajátítása, mint főzés, kézimunka stb., hanem egy lelki centrumba kapcsolódik, a hivatástudatba. Ez az, ami a szocializmus értelmezése szerint minden munkát szellemi értékűvé tesz. A „világnézet“ ver hidat az egyén konkrét, praktikus feladata és a nagy nemzeti munka közé. így ír Franz Kade : „Az anyai, háziasszonyi, munkáltató nevelés a szellemi nevelésnek termékeny ösztönzője lesz, mert itt van gyakorlati vonatkozás a valódi, az élet dolgai és a nemzeti feladatok között. Itt nyílnak meg azok az utak, amelyek a hétköznapitól a nagy összefüggésekhez 2 Männerbund u. Wissenschaft, 1934, Junker u. Dünnhaupt, Berlin. Das akademische Männerhaus.
