Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 1. szám - Megjegyzések

Megjegyzések. 33 E feladat szolgálata nem történhetik másként, mint: 1. egymás alapos megismerése az életjelfogásbeli különbségek és egyezések megkeresése által; 2. annak az iránynak határozott megjelölésével, amerre, a magyar ifjúság egy­másra talált tömegeinek haladnia kell. Ezt a határozott irányt csak olyan nevelés adhatja meg, „amelyik radikálisan embereket és magyarokat nevel. Egész embereket, akik ismerik eredetüket és céljukat, akik tudják, hogy magyarságunk nem véletlen, hanem istenadta életsors, amelynek kemény törvényei vannak. Erős és hívő magyarok kellenek ide, akik nem akarnak többé rang és társadalmi slepp­­hordozók lenni, hanem életüket és erejüket népünk szolgálatába állítják“ (Fiatalok országútján. II. 156). III. Nemzetnevelésünk e feladatának és céljának megjelölése egészen általános, a nemzet egyetemére vonatkozó és elméleti jellegű, az iskolai nevelés célját és feladatkörét messze túlhaladja. Nemzetnevelési elgondolásunknak a maga teljes egészében történt fel­vázolása azonban feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ebbe a& általános keretbe beleilleszthessük az iskola, nevezetesen a hozzánk legközelebbálló középiskola nevelését. Amikor a nemzetnevelés középiskolai új feladatairól szólunk, le kell térnünk az elméleti síkról, s a legközvetlenebbül felmerülő gyakorlati kérdések felvázolására kell törekednünk. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy nemzet­­nevelésünk fentebb megjelölt feladatának elérésére az új középiskolai tan­terv és utasítások is módot nyújtanak. Elég itt utalnunk a nemzeti tárgyak előtérbe nyomulására, a magyar nyelv és irodalomnak, a történelemnek, a föld- és néprajznak a tanítás középpontjába kerülésére. Hivatkozhatunk az utasítások ily irányú általános elvi megjelöléseire, mint pl. : Vétessük észre (a tanulókkal), hogy sorsunk hullámzó menetű, voltak és lehetnek még magaslati pontjai, de sok a tragikus mélypont is, és ezekből csak a mindenkire kötelező felelősségtudat és önfeláldozás emelhet ki ben­nünket ... ...Az eszményekhez való hűség, a parancsaiknak való engedelmesség biztosítéka annak, hogy a nemzeti közösség a bajokban megállja helyét, és a tisztább jövendő felé emelkedik. .. . Kelet és nyugat közötti helyzetünk, nemzeti hivatástudatunk, a szellemünket időnként alakító eszmeáramlatok, asszimilációs és államszer­vező erőnk, állandó és az egyes korokban erősebben kiemelkedő nemzeti jellemvonásaink : mind oly kérdések, amelyek mellett meg kell állapod­nunk. A kérdéseket a múlt vetette fel, de bármelyiket tekintjük is, szálaik szorosan összefonódnak mai életünkkel. A saját kora iránt érdeklődni kezdő ifjú lássa meg az ilyen nagyobb összefüggéseket. Annak az átélését erősítjük itt a megbeszélésekkel, hogy mindnyájan történeti sorsközösség tagjai vagyunk.. .“ Ezek a magyar irodalom tanítása kapcsán leszögezett szempontjai utasításainknak méltán foglalnak helyet az új szellemű középiskolai nevelés­ben, s nyugodtan kiterjeszthetők a többi tantárgyakra nézve is. Ezen általános szempontoknak a tantervi utasítások szellemében és szavaival történt megjelölése másodikul kitűzött nemzetnevelési feladatun­kat : a határozott irányba történő haladást hivatott szolgálni. De e mellett első megjelölt feladatunk : a megismerés elérése érdekében fel kell használnunk a vidékenként és iskolánként más és más körülmények adta lehetőségeket. Teremtsünk közvetlen érintkezést saját tanítványaink és a felvidéki tanulók között. Levelezzenek egymással, keressünk köztük baráti, rokoni kapcsolatokat. Szervezzünk (a szó komoly értelmében vett) tanulmányi ki­rándulásokat, nyaraltatási és csereakciókat, cserkésztáborokat, s az egyéni kezdeményezés és leleményesség ezer és ezer módjával igyekezzünk ttjainkat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom