Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Külföldi lapszemle
34 Külföldi lapszemle. egymással megismertetni, egymáshoz közelebb vezetni, lelki beállítottságukat közös nevezőre hozni. De minden munkánkban, minden lépésünkben a nemzetnevelés — vagy Imre Sándor találó, még többetmondó kifejezésével — a ,,nemzetté nevelés“ álljon előttünk mindenkor. Az hasson át nevelőket és tanítványokat egyaránt. „Éljék át tanítványaink lelki megrendüléssel, hogy nemzetünket megérintette a halál keze. Isteni csodával életben maradtunk, a halál közelsége pedig nagy tanulságokat rejt magában : eljuttatott most is, mint már nem egy csapás után, nemzetünk sorsának tisztultabb látásához, az elmulasztottak pótlásának akaratáig, az egyéni és közösségi megújhodás vágyáig. Hogy a homályos vágyak és akarások valósággá legyenek, ez éppen az iskolából az életbe kilépő ifjúság feladata“ (Részletes utasítások, 21. o.). Sopron. J)r. Benkő László. KÜLFÖLDI LAPSZEMLE Internationale Zeitschrift für Erziehung. VII. Jahrgang, 19315. Heft 6. A füzet minden cikke a leánynevelés kérdésével foglalkozik. Az olvasó a cikkek sokféleségéből íróik állásfoglalásán keresztül következtetéseket vonhat le az egyes nemzetek felfogására. Az amerikai, francia és angol cikkírók az iskolai, ill. főiskolai leányneveléssel foglalkoznak, és ezzel népük nőnevelésének lényegét jellemzik. Valószínűleg nem véletlen, hogy e szerzők a kérdéssel majdnem kizárólag az iskola szempontjából foglalkoznak. Az sem véletlen, hogy a német munkatársak tágítják a megszabott tárgy kereteit. A füzet feladata az, hogy megvilágítsa, hogy a kultúrnemzetek a leánynévelés feladatának és határainak alapvető kérdéseiben eltérnek egymástól, s hogy a nevelés lényegének problémáját máskép határozzák meg, mint néhány évvel azelőtt. — Themas Woody : A Sketch of the Evolution of Wcmén’s Education in the United Stales c. cikkében az amerikai nő egyenjogúsításának a művelődés terén tett gyors előrehaladását vázolja. Az 1833-ban történt út íakindulás az amerikai ,,college“-ok mgy többségében coeducatiora vezet. Ma 101 férfi, 146 női és 409 coeducatios college van. Ezek a számok, valamint a női foglalkozásokról közölt érdekes statisztika azt bizonyítják, hogy a nők háttérbeszorításáról a művelődés terén az Egyesült Államokban szó sem lehet. — Marg. L. Rocher : Education des Jeunes Filles et Coeducation en France címen a francia leánynevelés történetével foglalkozik. A népiskola megindítója az 1798-as forradalom, a felsőbb leánynevelés úttörője Fénélon. A mai francia népiskolában nem co-educatio, hanem co-instructio érvényesül. Az 1925-ös reform a felsőbb oktatásban a fiú- és leányiskolák tanterveinek kölcsönös hasonulását eredményezte. Az írónő szerint kétségtelen, hogy ezt nem lehet a francia nőnevelés ideális megoldásának tekinteni. — Dr. N. Hans az angol leánynevelés történeti fejlődésének egyes állomásait jelöli meg. A fejlődés menetét sokszor az egyház határozza meg. így pl. az egyház a day-sehool és boarding-school kérdésében egész . súlyával az internátusi nevelés mellett foglalt állást, mert így a leányok vallásos nevelését látta biztosítva. Angol különlegességek a Senior és Modern School-ok, ezek 11—15 évig általánosan emelt elemi népművelést adnak. Anglia egész iskolaügyében az egyéni tetszés erősen érvényesül, vannak csak fiú-, csak leány- és vegyes iskolák. A cikk végén az író azt a véleményt fejezi ki, amely a sorok közül az amerikai és francia cikkekből is kicsendüí, hogy a jövőben az angol leánynevelés célja nem az lesz, hogy a műveltség egyenlő jogát biztosítsa a nő számára, hanem annak a .kidomborítása, hogy a nő és férfi sajátos képességeivel és különböző feladataival egyformán fontos az állam és nemzet egészének. Ez utóbbi kijelentéshez kapcsolódik a német cikkek mondanivalója.
