Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 8. szám - Csanády Sándor: Hajszálcsövesség az irodalomban
Csanády Sándor; Hajszálcsövesség az irodalomban, 311 Szabó Lőrincék költői eszményiségével. Megtalálunk ebben a széles partok közt hömpölygő lírában a turáni gondolattól az irodalmi nihilizmusig mindent. Roppant változatos és színes gazdagság ! De az irodalomtudomány művelői magától Beöthy Zsolttól kezdve nagy mulasztást követtek el, hogy a magyar irodalomnak ezt a vagonszámra szaporodó termését meg nem válogatták, és külön kévékbe nem kötötték a búzát meg a konkolyt. Örökre kár, hogy Riedl Frigyes bátor kezdése a nagy esztétikus halála után abbamaradt, aki tárgyilagosan, mindenféle tekintetek félre tételével, éles szemmel vette tüzetes vizsgálat alá egyetemi előadásaiban kortársainak már akkor is sűrűn útrabocsátott köteteit. Nem botránykeltés céljából, hanem azért, hogy bár szelíd szóval, választékosán, de tántoríthatatlan meggyőződéssel, osztó igazsággal, és világos látással rostálja meg a századforduló irodalmának egy-egy részét. Nem egy, de sok Gyulai Pálra és Riedl Frigyesre lett volna szükség, hogy idejében rámutassanak a hajszálcsövességnek arra a tüneményére, melyet az új politikai és gazdasági liberálizmus az irodalomban is kifejlesztett. Az ország természeti határait ágyúk őrizik, de a szellemi határok védtelenek. A zsmelyetolvajt megfogja a rendőr, de a könyvesboltok kirakataiban az irodalom álarca alatt hosszú idő óta folyik a nagy kártevés a nemzet élete ellen. Irodalmunknak az a része, mely az új liberálizmus forrásaiból a haj szálcső vesség útján hízott nagyra és terpeszkedett szét, számadással tartozik Trianonért is. Még ez az igazlátás is hátra van. Megértjük és felfogjuk jelentőségét, termékenyítő hatását az európaiságnak, nem is akarunk deszkapalánkot állítani más nemzetek nagy gondolatai és művészi meglátásai elé, de különbséget teszünk az európaiság és nemzetköziség között. A művészetfilozófiai értelemben vett Fart pour l’art elvéhez is fel tudunk emelkedni, de más a művészet öncélúsága, és megint más az irodalmi mocsár, mely a Fart pour Fart nagy paragrafusára hivatkozva tiltakozik a lecsapolás ellen. Azt is elismerjük, hogy a századforduló irodalmának kebelbeli nagy esztétikusai hangos szóval hirdették és hirdetik ma is az irodalom függetlenségét a tőkétől, és minden profán vonatkozástól, mely a költészet szent ligeteit gyommal verhetné fel. Csakhogy nagy távolságot látunk az akadémikus álláspont, meg a könyvkiadás gyakorlata, továbbá a hirdetett elv, meg az író tolla között. Irodalmunknak lényegesen nagyobb felében a politikai liberalizmusnak és az új liberális életszemléletnek valamennyi, előbb felsorolt fogalmi jegyét felismerjük, bármilyen képmutató arccal tiltakozik is ez ellen a liberális irodalmi élet. Nem is lehet másként. ...... A századforduló liberális berendezkedése rányomta a maga bélyegét irodalmunkra is. És pedig a haj szálcső vesség finom, láthatatlan szivárgásával. Egészen más jelenség ez, és nem hasonlítható
