Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 6. szám - Dr. Boross István: Irodalomtanításunk margójára
254 Dr. Boross István : Irodalomtanításunk margójára. a költők félve nyúltak az ilyen kényes feladathoz, és legszívesebben tisztes távolból szólaltatták meg történeti hősüket, leginkább azokat, akiknek életkörülményei csak nagy vonásokban ismeretesek, és akiknél az életsors felújításába fantáziájuknak is szerepe lehet nem kis mértékben. így született meg az idealizált Nérók, Richardok, Galileiek, Stuartok hosszú sora. Történeti regény és életrajz között régen alig volt valami közös vonás. Az életrajz inkább tudományos, mint művészi teljesítmény : források alapján életre hívott holt anyag. A XX. századnak jutott az a feladat, hogy új életrajzi keretet alkosson. Az olvasók többsége szenvedélyesen érdeklődik nagy emberek intim életkörülményei, sokszor a közelmúltból való embersorsok iránt is. Ezzel megdönti a történeti alakokkal szemben eddig érvényes költői távolság, történeti távlat törvényét. Gyűlöli az aprólékosságot, meg akarja érteni az érthetetlent, a zseni keletkezését, de regényt kíván leírás helyett, így egyesül benne regény és okmányszerűség, zseni-kultusz és végsikerhajhászat. Egyesek átértékeléssel próbálkoznak, a legtöbb azonban áltörténeti regénydömpinget teremtett, a nagy kiadók befolyása alatt a piac kielégítésére gyártották a történeti életrajzok tömegét. Tarkán sorakoznak fel egymás mellett a legkülönbözőbb korok csodatevői, prófétái, hadvezérei, szónokai, népvezérei, művészei és pénzemberei. Emil Ludwig Krisztust, Michel Angelót, Lincolnt, Goethét, Napóleont, Wagnert, Bismarkot, II. Vilmost, Mussolinit vonultatja fel, Maurois Byront, Disraelit, VII. Eduardot és Liatey marsallt, Duff Cooper Talleyrandot, Szolovejcsik Nagy Katalint. Ilyen nagyarányú életrajzi regényeíró nálunk Harsángi Zsolt, aki Petőfit, Madáchot, Zrínyit, Munkácsyt, Liszt Ferencet, Mátyást s Galileit kelti életre, Hegyaljai Kiss Géza Kossuthot, Szabó Mária Lorántfy Zsuzsánnát és I. Rákóczi Györgyöt, Gulácsy Irén Nagy Lajost, Zsigray Juliánná Erzsébet királynőt, Makkai Sándor IV. Bélát és Szent Istvánt, Surányi Beatrixet és Széchenyit, Oláh György Őrvezetőből diktátor címen Hitlert, Balassa Imre Mozartot, Petőfit, Kossuthot és IV. Károlyt, Egry Irén Kapisztrán Jánost ébresztgeti. Az anyaggyártás sem ritka. Zarek Kossuth életrajzában olyan diskurzust folytat zárt ajtók mögött Kossuth és Metternich között, ami sohase történhetett meg. Gyakran szerepel bennük kabalisztika, pénteki napjósolás, erotikái élmények kiteregetése (Széchenjd Karolina epizód) stb. A Carlyle és Emerson-féle hőskultusz ez, de hogy hova vezet, vagy egyáltalán vezet-e valahová, egyelőre nem lehet megállapítani. Igen nagy látogatottságnak örvend korunkban a filmdráma is. Ebbe a csoportba tartoznak azok a nagyobb terjedelmű filmek, amelyek jelentős cselekményeket bonyolítanak le, erős környezeti és lélektani aláfestéssel, tehát filmesített regények, érzelgős történetek és zenei betoldásokra épített operettszerű csemegék : Sing-sing fool, Szívek harmóniája, Rivaldafény, Atlantic, Cavalcade, Buddenbroock-
