Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 5. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
232 Hazai irodalom. nált tankönyv, magyarázat, kérdezés, munkaközösségek alakítása nagy mértékben emelik a tanulók érdeklődését. Legyen derűs a tanítás, a „schola serena“ jóleső, nyugalmas légköre övezze a gyermeket. Ne féljen a tanítástól, sőt igyekezzék benne résztvenni. A korszerű órát könnyebb elképzelni, lélektanilag megmagyarázni, mint megvalósítani. Szükséges hozzá egy élénk, szellemileg mozgalmas osztály. Hiába a foglalkoztatás szándéka, ha a tanulók idegenkednek a foglalkoztatástól. A szellemi restek között a tanár magára marad. A tanulók a magyar órákon nehezen aktivizálhatók. Először a tanárnak magának kell aktívnak, öntevékenynek lennie, maga adjon példát a gondolkodás, az ismeretszerzés öröméről. Az általános bevezető rész után az Utasítás célkitűzésének megfelelően 1. a helyes előadás ; 2. a stílus ; 3. olvasmány ; 4. irodalomismeret c. fejezetekben tárgyalja a magyar tanítás módját. 1. Kevés tanuló van, aki helyesen és szépen tud olvasni, különösen a felsőbb osztályokban. Az olvasás technikai részére nagy gond fordítandó. Olvasó versennyel, prózai, verses szövegek előadásával, élményekről való beszámolással, szavalókórussal a gyengébb előadók kedvét fokozni lehet, h°gy jó előadásra törekedjenek. Gazdag példatárt nyújt az anyanyelvi beszédgyakorlatra. 2. A stílusnak szentelt fejezet a szóbeli stílusgyakorlatokkal foglalkozik. Szórakoztató feladat tanárra, növendékre nézve a szókincsgyüjtés, bővítés, az aktív, passzív szókincs tudatosítása, különböző testeknek a stílusnevelés szempontjából való alkalmazása, érdekesebb szófejtések, hasonlatok, ritkábban használt szavak gyűjtése, etimologizálás, a szók kapcsán felmerülő művelődéstörténeti vonatkozások megbeszélése. Egyes korok, stílusirányzatok, írók, személyek szókincse is érdekli és aktív munkára serkenti a tanulókat . A dolgozatokban előforduló gyakori hibák alapján összeállítja a stílus főbb szabályait, mert a stílusnevelésre a legjobb ösztönzést és példát éppen a legrosszabb magyar dolgozatok adják. Minden dolgozatjavításnak az eredménye egy-egy stílushiba megbeszélése : így több dolgozatjavítás után az osztály előtt világos lesz a helyes stílus törvénye. Az írásjelek használatának begyakorlása, kevéssé kifejező szavaknak erőteljesebbekkel való helyettesítése, ötletes, a képzelet működését megindító dolgozatcímek, részletrajzok megfigyelése jó alkalmak a lélektelen, száraz munkák színessé, kifejezővé tételére. Célszerű megfigyeltetni és leíratni a kifejező mozgásokat, fejieszteni a gyermek veleszületett megszemélyesítési hajlamát, mert ezek a stílus változatosságának igen hathatós eszközei. Rá kell vezetni a tanulót, hogy tartalom nélküli igéit tartalmasokkal helyettesítse, lássa meg a jelzők, igék stílusbeli fontosságát, stilisztikai értékét. Szemelvények bemutatásával a tanulók érdekkeltő módon sejtik meg az ige-stílus jellegzetességeit. (Pl. Szabó Dezső kedvelt igéi : zuhog, rohan, sodor, jajgat, zúdul, csupa mozgalmasság.) Az elvont szavakat kerüljük, ilyen szavakba foglalt dolgozatcímeket nem lehet adni, mert ezek nem indítják meg a képzelet működését. Az igés címekre számos példát sorol fel és hangsúlyozza a mondatok jelentőségét a dolgozatok felépítésében. Egy sereg dolgozatcím összegyűjtésével irányítást, ihletet kíván adni, aztán részletesen szól a dolgozatírás és javítás nagyfontosságú mozzanatairól. A közös tevékenységre ösztönző alkalmak közül kiemeli a következők fontosságát : több mű alapján meg kell állapítani egy-egy író jellegzetes szókincsét (pl. Balassa állandó jelzőszava a szép, jó : szép pünkösd, szép violák, szép harmatos fű, jó szerencse, jó hamar lovak, jó illat, jó vitéz ifjak ; Vörösmarty jellegzetes szava a vér. 27 Vörösmarty versben hatvanszor pirosük elő a vér stb.), alkalomadtán tegyünk próbát növendékeinkkel, hogy nagyobb íróink stílusát név nélkül eléjük tett szövegből felismerjék. A stiláris készséget és szerkesztői biztosságot szépen fejleszti a novellaírás hívószavak alapján. Az azonos tárgyaknak különféle korokból, más és más írótól származó feldolgozásainak összehasonlítása pedig sok ösztönzést ad az irodalomismeret elmélyítésére. 3. Az ifjúság bizalmatlan minden könyvvel szemben, amit az iskola ajánl
