Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 5. szám - Dr. Benkő Géza: Társadalom, politika, iskola
212 Dr. Benkö László : Társadalom, politika, iskola. az ú. n. jobb- és baloldali mozgalmak, a csaknem minden országban fellángoló nacionalizmus s az ennek kapcsán fellépő nemzetiségi probléma ezer és egy kiforratlan fejezete, nemcsak egyes néprétegeknek, hanem egész nemzeteknek átalakulása, újjászületése vagy megszűnése ; idegen népek és egyazon nemzet különböző „világnézetű“ rétegeinek véres harca, öntudatra ébredt nemzetiségek nemzetbontó és építő törekvései a késő korok történelmet lapozó unokája számára a leggazdagabb színpompájú képeket fogják nyújtani. Világos, hogy mindezek a politikai mozgalmak, fordulatok nem nélkülözhetik a társadalom valamilyen irányú részvételét. Egyetlen politikai eszme sem terjedhet, és juthat érvényre, ha nem tudja megnyerni a társadalom egészét vagy legalább is bizonyos rétegeit, egyedeit. Mint az óramutató járása a percmutatót, úgy kíséri a társadalom élete is a politikát: ez utóbbi a gyorsabbanjáró, az irányjelző, de csak akkor működik, ha amaz : a társadalom állandóan a nyomában jár. Hogy mennyire vezeti, és magával sodorja a politika a társadalmat, annak klasszikus példáját láthatjuk a Németbirodalomba olvadt Ausztriában. A társadalomnak itt végbement, illetőleg végbemenő átalakulása nem csupán abból áll — s fejtegetéseink szempontjából éppen nem az a fontos —, hogy az azelőtt háttérbe szorult, esetleg koncentrációs táborlakó osztrák „nácik“ most talán fontos hivatalokat töltenek be ; vagy hogy a „Grüss Gott !“ helyett „Heil Hitler !“ köszöntés fogadja az idegent, hanem sokkal inkább az, hogy az eddigi bécsi, stájer vagy tiroli most egyszerűen német lett, és akarva, nem akarva beleilleszkedik a Harmadik Birodalom érzés- és eszmevilágába. Jelenti a társadalom átalakulását, hogy amíg az apák és nagyapák töprengve csodálkoznak az új rendszernek a múltat máról-holnapra elsöprő változtatásain, addig az ifjak: fiúk és leányok szívvel, lélekkel menetelnek a Horst Wessel-dal ütemeire, s 14 éves korukban joguk van szüleiket feljelenteni, ha azok vallástanulásra akarják kötelezni őket. íme, a politika nemcsak a társadalom külső képét alakítja át, de változást idéz elő a társadalom belső életében, gondolkodásmódjában, sőt betolakszik a társadalmat alkotó legkisebb sejtbe : a családba is. Csak természetes, hogy egészen másként éri a változás a szülőket, mint a gyermekeket. Hogy ennek milyen messzemenő következményei lesznek, és lehetnek, annak keresése már nem tartozik e cikk keretébe, csupán utalunk magára a tényre, mint amely élénken rávilágít a társadalomnak és a politikának ily értelmű kapcsolatára. A politika tehát nem elégszik meg a felnőttek társadalmával, meg akarja nyerni az ifjúságot is. Ezt a célját pedig az iskolán keresztül törekszik elérni. így jutunk fejtegetésünk második és jóval kényesebb részéhez, azaz annak vizsgálatához, milyen helyzete és viszonya van az iskolának a társadalommal és a politikával szemben. Nem lehet kétséges, smár az elmondottak alapján is nyilvánvaló,
