Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 5. szám - Dr. Benkő Géza: Társadalom, politika, iskola
Dr. Benkő László : Társadalom, politika, iskola. 213 hogy a társadalomnak és politikának egymáshoz való viszonya egészen közvetlen, függvényszerű. Az iskola azonban egyikhez sem kapcsolódhatik szorosan. (Legalább is nem tarthatjuk egészséges helyzetnek azt, ha az iskola a politikának közönséges eszközévé válik.) De mindkettő : a politika is, a társadalom is hatással van rá, sőt — jóval csekélyebb mértékben ugyan —, de az iskola szintén hat a politikára és a társadalomra. Ennek a kérdésnek : az iskola, a társadalom és a politika összefüggésének vizsgálatánál — úgy véljük — le kell térnünk arról az általános síkról, melyen gondolataink eddig egyetemes vonatkozásúvá terültek szét, és szűkebb körre szorítkozva, sajátosan magyar szemmel kell néznünk az iskolának a politikához és a társadalomhoz való viszonyát. Ezt a magyar szemmel történő nézést megkönnyíti, egyszersmind meg is követeli hazánknak a rohanó idő változandósága s még inkább az isteni Gondviselés különös kegyelme folytán előállott ama helyzete, amely a magyar politikát, a magyar társadalmat és a magyar iskolát egy közös, legfőbb feladat elé állítja : vájjon hogyan tudjuk életünket az új idők új követelményeihez alkalmazni; hogyan tudjuk egyszerre ránkszakadó gazdasági, szociális, kulturális, kiil- és belpolitikai kérdéstömegünket a legrövidebb időn belül a legkisebb megrázkódtatással megoldani; hogyan tudunk a csonka országban és a visszanyert területeken egységes, erős nemzetet; erős nemzeti egységet teremteni. E szerteágazó, mégis együvétartozó kérdések adják azt a közös alapot, amelyről sem a magyar társadalomnak, sem a magyar politikának, sem a magyar iskolának letérnie nem szabad. Igen ám, de ezen a közös területen más pályán mozog az egyik és a másik. Ismerjük, és már az imént utaltunk a politikának állandó hullámzására, amelyet híven követ a társadalom. Világos, hogy az iskola nem tarthat velük. Az iskolában csak annyi helye van a politikának, amennyiben az az előbb említett közös nemzeti cél elérését az iskola számára is kötelezöleg előírja. Ha ezt fönnebb állandó nemzeti politikának neveztük, úgy természetes, hogy ennek szolgálatába kell állítanunk az iskolát, de éppen oly természetes, hogy a napi- és pártpolitikának az iskolában semmi helye nincs. Elméletileg tehát igen szépen kettéválasztható a politika és iskola mozgás- és hatásterülete, s a kettő közti határvonal is csaknem pontosan meghúzható. A gyakorlatban azonban még sincs meg ez az ideális viszony az iskola és a politika között ; nincs pedig azért, mert vakmerőén s hívatlanul közéjük lép a társadalom. A társadalom beviszi a politikát az iskolába olyan vonatkozásban is, amelyben annak ott semmi keresnivalója sincs. Beviszi pedig azt tanulók és nevelők közé egyaránt. Az újság, az utca, a hangos reklám, az itt is, ott is felhangzó jelszavak s nem egyszer maga a család is, mindmeganynyi hanghullámforrás, amelyek az iskolában kitűnő felvevő készülékre találnak. Különösen napjainkban tapasztalható ez a jelenség, amikor
