Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 5. szám - Gulyás József: A sajátosan magyar nemzeti öntudat tartalma, a nemzeti öntudat fejlesztésének és elmélyítésének gyakorlati útjai és módjai
Gut yds József : A magyar nemzeti öntudat gyak. módjai és útjai. 207 anyja, bátyja és a cselédség iránt, gyöngédség, vidámság, jókedv. A Toldi jellemében feltalálható mindaz, ami a magyar jellemet alkotja, még a rossz vonás is : indulatosság, hirtelen harag, büszkeség, sértődöttség, hogy őt parasztnak nézték. Rá lehet mutatni a magyar sok jellemvonására egyéb költeményekben is (Salzburgi csapszékben, Falu végén kurta korcsma). Nem kell félni attól, hogy Pázmány példájára (aki Bornemisza írásait használja fel a protestáns prédikátorok jellemének kigúnyolására) a magyar jellem fogyatkozásait fogják ellenünk felhasználni ellenségeink. A magyar ruha becsülésére kell tanítani és szoktatni az ifjúságot, mert a ruha a nemzeti lélek alapvető tulajdonságaiból fakad, és benne erkölcsi erők rejlenek. A magyar rossz tulajdonságait kigúnyoló költemények olvasását az újabb tanterv mellőzi. Szerintünk a nevetségesség nagyon jó nevelőeszköz. Meg kell ölni a rossz tulajdonságokat, vagy legalább megjavítani. Be kell mutatni a magyarság minden életmódját, élményszerü tudást kell azokról szerezni. Erdélyben a magyar úri kisasszonyok kimennek falura székely parasztokhoz, és a parasztleányok az úri családokhoz mennek el látogatóba, hogy az egymáshoz tartozás érzését erősítsék bennük. A falut és a várost közelebb kell hozni egymáshoz. A pataki főiskola már néhány év óta ezzel a szándékkal rendezi a népfőiskolái tanfolyamokat, amikor is a faluról begyűlt ifjak a teológusokkal együtt vannak, tanulnak, és étkeznek. Felmerült az a gondolat is, hogy ugyanezt a leányokai is meg kellene valósítani református körökben. A népszellem termékeinek szépségére, azok gyűjtésére jókor fel kell hívni a tanulóifjúság figyelmét. Rá kell mutatni arra, hogy az ó-székely balladák méltó párjai a skót-balladáknak, és a magyar népmesék már régen éltek, mikor a XVIII. század embere fölfedezte a népmesét, és megkezdte azok gyűjtését. E téren a pataki iskola szintén megtette a magáét. Évekkel ezelőtt a néphagyományt kutató pályázatokra hatalmas anyagot gyűjtött az ifjúság, és ma is a népszellem termékeinek gyűjtésére egyes osztályokban buzdítják az ifjúságot, és a faluszeminárium kiállítást is csinált ezekből. Hasonlóképpen fontos a népzene szépségeire való figyelmeztetés, és a népzene termékeinek gyűjtésére való buzdítás. É téren a magyar népköltészet és a népzene olyan gazdag, hogy gazdagságát a külföld is megbámulja. A magyarság történelmi életében a nemzetiségek művelődését is elősegítette. A tótok számára református zsoltárt nyomattak Patakon, az oláhok számára Rákóczy György lefordíttatta oláhra a Bibliát. Gyűjtötték a népszellem termékeit a nemzetiségek között is. Igaz, hogy ezért sokszor hálátlanság lett a jutalma a magyarnak a nemzetiségek részéről, elég csak a Vadrózsa-perre mutatni, amelyben ősi székely balladát akartak az oláhok a maguk számára kisajátítani. Egyáltalában minden eszközt meg kell ragadnunk arra, hogy a magyar faji öntudatot erősítsük még akkor is, ha az írók a nemzetietlenség vádjával illetik a magyart. Pl. Berzsényi így ír: