Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Dr. Papp Ferenc: A magyar gimnázium új hármaskönyve
1«Dr. Papp Ferenc : A magyar gimnázium új hármaskönyve. A kérdés teljes tisztázásánál vegyük figyelembe a következőket: a középiskola növendéke valóban sok munkát végez (t. i. az igazi növendék). Az iskola a gyermek szellemi erőinek minden irányú kiművelésére törekszik, és éppen azért a múlt és jelen roppant ismeretanyagából sokat kell átadnia, hogy az ifjú tudása, műveltsége ne egyoldalú legyen, a történeti összefüggéseket is megsejthesse. Megnőtt a tudnivalók tömege. Másfelől azonnan azt is figyelembe kell venni, hogy a tanítás nívója is nagyot nőtt, teljesen a maga erejére hagyott készülés, preparálás ma ismeretlen. A régi diákság az akkori anyagot játszva tanulná a ma iskolájában. A túlterhelés megszüntetésére legbiztosabb út: ha a növendék és szülő komolyan venné az iskola munkáját, nem hátráltatná, nem befolyásolná egyéni szempontból, és ha lehetne biztosítani a homogén —-jó értelemben vett — osztálytömeget. A túlterhelést nem lehet csupán az anyag csökkentésével megoldani. Az új tanterv nem is ezt mutatja, hiszen : az egyes tárgyak célkitűzései nem kevesebbek, az anyag nem kisebb, az óraszám nem több, sőt egyik-másik tárgynál kevesebb is, a követelmények ellenben maradtak. Az osztálylétszám magas, magasabb a heti óraszám, volt 28—30, lett 31—-32. A 45 perces, ú. n. rövid órák bevezetésének indoka az volt, hogy az iskolai munka délután szüneteljen, a tanuló minden délutánja szabad legyen. Az új rend is követi ez elvet, a tanuló iskolai elfoglaltságát délelőttre tömöríti, azonban az első öt órára behozza az 50 perces órát, a hatodik órát pedig nemcsak rövid, de még rövidebb órára csökkenti. A tanterv szerint egy-egy osztálynak hetenként egyszer-kétszer van hat órája. A valóság azonban az. hogy a délelőtti öt óra a kivétel. Az iskola ugyanis lelkiismeretesen igyekszik megtartani a tanulók elfoglaltságának délelőttre történő szorítása követelményét, ezért a nem rendes órákat is, mint aminő az idegen nyelvi társalgási órák, karének, sőt egyesületi elfoglaltságot is (gyorsírókor) délelőttre osztja be. Ez eljárás következménye, hogy nem egy osztály és nem egy tanuló elfoglaltsága jóval felül van a tantervben megállapított heti óraszámon (35—36). Ha az iskola életét a túlterhelés szempontjából vizsgáljuk, teivintetbe kell vennünk az ifjúság egyesületi életét is. A tantervi reformok előtt —• a békevilágban —- egy-egy középiskolának rendszerint két egyesülete volt: az önképzőkör és tornakor. Ma se szeri, se száma az egyesületeknek. Van középiskolánk, amelyben 11 egyesület működik. Az egyesületi élet is épúgy, mint az anyag halmozottsága, a tananyag feldolgozásának módja : az aktivitás elvével járó szellemi feszültség a jó diákokra jelent túlterhelést, fenyegeti testi-lelki épségüket, tehát éppen azokra, akik képességeik révén vezetésre volnának majdan hivatva. Amiért leginkább állandósul a túlterhelés elleni panasz, akár az iskola, akár a társadalom részéről : a szelekció. Ez a kérdés — mondja a tanterv — általános művelődési szempontból is rende-