Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Dr. Papp Ferenc: A magyar gimnázium új hármaskönyve
Dr. Papp Ferenc : A magyar gimnázium új hármaskönyve.13 elveknek a nemzet gyakorlati gazdasági életével való összefüggéseinek megvilágítása a cél. Felmerült az a kívánság, hogy a fizika tanítása ne legyen csupán elmélet, mai műveltségünk alkotó eleme bizonyos műszaki tudás. A fizika tanítása a III. és VII—VIII. osztályban történik. Kár, hogy a III. osztályban kevés idő jut rá, mert a gyermek ebben a korban érdeklődik behatóan már a természet jelenségei iránt, és szívesen figyel meg. Az életszerűség kérdése vitát ébresztett a tanítás módszeréről is, különösen a természettudományi vagyis kísérletező tárgyaknál. Öntevékenység vagy bemutatás? Hivatkoznak arra, hogy a tanuló kísérletezése nem mindig hozza meg a kellő eredményt, ellenőrzésük nagyon sok időt vesz igénybe, és különösen a számolással járó kísérleteknél a törvény nem mindig állapítható meg. Mások : a tanuló szívesen kísérletezik, s a tudást legjobban a tevékenység és saját megfigyelése adja. Az igazság bizonyára e kettő helyes összeegyeztetésében van. A vegytan az új tantervben lett önálló tantárgy : a természettudomány ágai közül egyik sem fejlődött annyit az utóbbi időben. Nem tartom lehetetlennek, hogy az érettségi vizsgálaton a fizika helyét a természettudományi csoport fogja majd elfoglalni. A természetrajz átalakul tájrajzzá. Így tanítása még inkább életszerű lett, azonban szinte a természet állandó figyelését kívánja. A természetrajznak a középiskolák alsó osztályaiból nem szabad hiányozni. Óriási visszaesést jelentene, és csak olyanoktól származhatnék, akik sem a gyermek lelkét, sem a tanítás művészetét nem ismerik. A természetrajzi tanításnak éppenúgy, mint a földrajznak is folytonosnak kell lenni. Nyelveket és mennyiségtant nem lehet tanítani úgy, hogy a tantárgy szünetel egy ideig. A természettudománynak nemcsak életre nevelő hatása van, hanem jellemképző is. A közönséges számtan ideje két év, igaz ugyan, hogy a felső osztály példatárában van gyakorlati jellegű feladat: kamatszámítás, azonban nem bizonyos, hogy az alapműveletek biztos alkalmazásába e két év alatt eléggé belejön a tanuló. A felsőbb osztályok mennyiségtani haladását is megnehezíti ez a körülmény. Rátérek most a látszólag legkevésbhé gyakorlati jelentőségű tárgyra, a filozófiára, amelynek hívei megállapították, hogy a középiskola útja a szellemi igénytelenség és értékelési eltompulás felé vezet. Oka : át nem gondolt reformok és a közvélemény alacsony értékű forrásokból táplálkozó és az iskola életében mindig nagy szerepet játszó beavatkozása. A középiskola munkaideje ötletszerűen változott, a nehéz, bár értékes tankönyvek száműzettek, eredményes hadjárat indult meg a humanista oktatás és vele együtt a filozófiai oktatás ellen is, mint amelyeknek gyakorlati jelentősége kevés. A középiskolát fenyegette e miatt a kétes értékű gyakorlatiasság, a szellemiség elvi elhanyagolása. Ezek ellen a középiskola egyik védekezési módja : tanulmányi rendjének a szellemi értékek megbecsülése jegyében történő megszilárdítása. Ezért kívánják a filozófia két
