Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Dr. Papp Ferenc: A magyar gimnázium új hármaskönyve
12 Dr. Papp Ferenc : A magyar gimnázium új hármaskönyoe. Ilyen értelemben vett életszerűség vonásait keressük az új tantervben. A nyelvi oktatásban a magyar nyelv : irodalomismeretet tanit. Több időt ad a modern irodalomnak. Ez helyes is. De kérdezhetjük, lehet-e mellőzni a történeti szempontot? Elég maradandó lesz az irodalom a gyermek számára, az élményesítés nem lesz-e a maga területén túlterheléssé? Nagy gondja van a tantervnek a stílus fejlesztésére, kétféle úton : szóbeli és írásbeli munkával. A szóbeli : helyes beszéd és összefüggő felelet. A dolgozatoknál kétirányú tételt kíván : nagyobb részt élménytételt, de fegyelmező és kötő hatása miatt fontosnak tartja a reproduktív tételt is. Az élménytétel alkalom legyen az öntevékenységre, a közvetlen megnyilatkozásra, de egyik típusnál se ragaszkodjunk a tisztázat élén álló vázlathoz. Következhetik utána is, vagy el is maradhat. A helyes beszédre való nevelés a figyelmet az élőnyelvre, tehát a népnyelvre is irányítja. A nemzeti történelemben helyet kell adni a gazdasági és társadalmi élet jelenségei ismertetésének, a földrajzban az alapvető néprajzi ismereteknek is. A latin nyelvű oktatásban főleg a jellemképző és a latin műveltség lényegét megvilágító olvasmányokat kell kiválogatni. Ez mind az életre nevel. Leghevesebb vita dúlt a német nyelv körül, főkép az érettségi vizsgálatok ki nem elégitő színvonala miatt. Idézek a megjelent cikkekből : Mi a német tanítás célja a gyakorlatiasság vagy az irodalmi nevelés? Várhatunk-e sok eredményt a német tanítástól, hiszen a magyar diák két-három, anyanyelvétől különböző szerkezetű nyelvet tanul, és ez a gyöngébb rétegnek sok. Le kell számolni azzal, hogy a középiskolában az idegen nyelven való beszédkészséget el lehet sajátítani. Különben egy kis beszédkészségért ne hanyagoljuk a minél nagyobb szókincs és fordítókészség megszerzését és az irodalmi műveltséget. A nyomtatott, az írott szöveg megértése fontosabb, és ezzel többször van alkalma a tanulónak találkozni, mint németül beszélni. Nem igazságos, hogy a német nyelvtől többet várnak, mint a latintól, mikor kevesebb osztályban kevesebb óraszámmal tanítják, minta latint. Szinte több a nyelvi jelenség, mint az óra, begyakorlásra alig van lehetőség. Ne adjunk az idegen nyelvből irodalomtörténetet, hanem irodalmi képeket a legjobb klasszikusokból, és feldolgozásuk ne történjék a grammatizálás jegyében. Többen : egy modern nyelvet tanítsunk, alföldi városokban nem két modern nyelvre van szükség, hanem sokkal inkább az agrárország jelentőségének megfelelő ismeretekre. Az új tanítástervben a gyakorlati szempont is érvényesül, tehát egyeztet. A francia nyelvnél is új, modern vagy könnyen érthető szövegeket vesz alapul a tanítás. A természettudományok is több gyakorlatiasságot kívánnak. A természetismereti tájékozódás a természettudomány iránti fogékonyság mellett a természeti jelenségeknek és természettudományi
