Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 4. szám - Dr. Kemény Gábor: Vajda Péter és a magyar protestáns hivatástudat
Dr. Kemény Gábor : Vaján Péter és a magyar protestáns hivatástudat. 157 Vajda Péter és a magyar protestáns hivatástudat. A próféták sohasem jelennek meg előfutárok nélkül. Az a hatalmas szellemi mozgalom, mely a múlt század negyvenes éveiben Magyarországot a feudalizmus bilincseitől meg akarta szabadítani, már a XVIII. században kezdett érlelődni. Tessedik, a filantroplelkű pap, Der Landmann in Ungarn címen könyvet ír, mely magyar fordításban is megjelenik, és felteszi a kérdést, micsoda és mi lehetne itt a parasztember, és elpanaszolja, hogy ,,homályos-kába értelemben vagyon a paraszt a közjót illető dolgokban“. Berzeviczy Gergely : A parasztok állapotáról és természetéről Magyarországon címen ír latinnyelvű tanulmányt, melyről a Bevezetésben maga megvallja, hogy „nyomatékos és kényes tárgyú“ munka, mert eddig csak a királyok és oligarchák történetét jegyezték fel a históriaírók. Ez az első irodalmi mű nálunk, mely pragmatikus szellemben írja le a parasztsors kialakulását, sazt a közösség helyzetével összefüggően tárgyalja. Tessedik könyvecskéjében, Berzeviczy tanulmányában, mely nemcsak helyzetrajzot ad, de az emberi jogok apológiáját is, a magyarság szociális öntudata kezd ébredni. S különös, hogy a szociális feleszmélés nem járt mindig a nemzeti öntudat ébredése nyomában, sőt nem is járt mindig azzal párhuzamban. Néha ellenlábasként tűnt fel a szociális haladás azok előtt, akik a nemzeti öntudat ébresztéséért mindent megtettek. Berzsenyi mennydörgő verseket írt a magyar főurak közönye ellen, Kazinczy megrója nagyjainkat, kik cigány nyelvnek nézik az anyanyelvet, de Berzeviczy Gergelyt mindketten elítélik a parasztról írt műve miatt. Kazinczy „szertelennek“ tartja őt, Berzsenyi méltatlannak tartja még arra is, hogy a Kárpátok zabkenyerét egye: Vájjon mi fájt nekik?... Igaz: Berzeviczy először állapította meg nálunk, hogy országunknak a parasztság a többsége, hogy ő visel minden közterhet, s hogy a nemesség erkölcsi kötelessége a közösség szolgálata. Mindenesetre különös Berzsenyiék megbotránkozása, hiszen Berzeviczy tudományos munkát írt, a parasztprobléma első tudományos feldolgozását adta -— latin nyelven, holott az „érdekeltekhez“ akkor sem juthattak volna el gondolatai, ha magyar nyelven írta volna. Néhány évvel később már tisztábban látja Berzsenyi is a dolgokat ; 1809-ben már azt írja Kazinczynak : Nem lehet szentebb kötelessége egy bölcsnek, mint a nép boldogságának eszközlése, 1833-ban pedig erőteljes szavakkal és megértő részvéttel ír azokról a szegény jobbágyokról, kik hív izzadások mellett is „koldusbotra jutnak“. A harmincas években kezd oszladozni az a szociális lelkiismereti homály, mely eddig a lelkeket megfeküdte. A magyar irodalom romantikus kora politikai célkitűzésekkel színesedik, s ha a múltban keres
