Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 4. szám - Dr. Sarkadi Nagy János: Reformátussá nevelés kérdése
156Br. Sarkadi Nagy János: Reformátussá nevelés kérdése. papi, tanítói és jobb kisgazda-családokból került össze, ahol a református szellemiség minden valószínűség szerint még jobban él, mint a város sokszínű, vagy színtelen életében, akkor önként adódik, hogy ezekben a gyermekekben csak folytatni és tudatosítani kell az otthonról hozott kálvinista lelkületet. Ezek a gyermekek láthatták a szülői háznál, hogy fogták fel apáik a szolgálat jegyében a falu ügyes-bajos dolgait; ezt a például nyert szolgálatos életet kell bennök tudatosítani, fejleszteni; ezt bele kell vinni a maga kis közössége, az új otthona életébe, hogy a növendék legyen ennek cselekvő részese és ne csak kiszolgált, vagy kordába fogott egyike. Hogy és miként lehetséges ez, annak megállapítása megint közös megbeszélés alapján lehetséges ; az azonban kétségtelen, hogy egész internátusi nevelésünk is nagy átalakítást kíván, ha céljának csakugyan meg akar felelni. Eddig tulajdonképpen városivá nevelték a falusi gyermeket ; neveljenek ezután is kultúrában városivá, de lélekben ne szakítsák el a falutól, a magyar kálvinista élet gyökerétől. Ne érezze majd lealacsonyodásnak a faluból városban nevelkedett gyermek és végzett ifjú, ha ismét falura kell mennie, mint most sok esetben látjuk. Eddig internátusaink azt hirdették magukról teljes joggal, hogy a higiénia minden követelményének megfelelnek; feleljenek meg ezután is, de a külső higiéniát gazdagítsák meg lelki higiéniával is, és legnagyobb büszkeségük és legfőbb célkitűzésük az legyen, hogy építő, jobb református magyarrá nevelés folyik falaikon belül. Hogy azonban ez meg is valósulhasson az iskolai és internátusi nevelésben, elsősorban öntudatos, tettben, lélekben igazi református nevelőrendre van szükség. Éppen ezért ki kell építeni a még kezdetét, de már jó utat járó református tanárképzőt. Közelebb kell hozni ezt is, valamint a tanítóképzést is a lelkészképzéshez, amint ezt próbálja a nagykőrösi és sárospataki tanítóképző. Nagyobb teret kell engedni egyházépítő és irányító munkában a nevelőrendnek, viszont a lelkészek necsak felügyeleti jogot érezzenek az iskolákkal való kapcsolatukban, hanem annak növendékeiben a jövő egyháztagjait és egyházszolgáit lássák, akiknek lelki gondozása nekik éppen olyan feladatuk, mint a nevelőrendnek. Az egyház és iskola ne egymás mellett végezze Istentől kiszabott hivatását, hanem kézkézbetéve ; csak így remélhetjük, hogy megindul az igazi cselekvő és alkotó református nevelés, ami jobb reformátust ad egyházunknak és magyarabb magyart fajtánknak. Nevelőtársaim figyelmébe atyafiságos szeretettel ajánlom szerény írásomat, mint gyarló szolgálatot egyházunk és iskoláink érdekében. Hajdúböszörmény. Dr. Sarkadi Nagy János.
