Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 3. szám - Megjegyzések

Megjegyzések. 133 gépek korában élő, technika iránt általában érdeklődő ifjúságunk számára mindezeket igen érdekessé tehetnék a film útján. Egyes irodalomtörténeti szempontból fontos jeleneteket korhű jelmezben fellépő színészek játsszanák el a vásznon, például írók életéből vett részleteket, — ez nagy érdeklődésre tarthatna számot. Regényátdolgozásokat lehetne filmre vinni; talán drágább volna a film elkészítése, de viszont a nagyközönségnek is előadhatók lennének ezek már, s így megtérülhetne a költség. Avagy például a Catilina-féle zavarok idejéből micsoda érdek­­feszítő filmet lehetne készíteni : a togás Cicero a szószéken, a Forum élete, a lázadó Catilina cinkosai közt; minő érdekes képsorozat lenne ez ! Ugyanígy a német, vagy a görög irodalomtörténetből gondosan megválasztott, ügyesen, nagy körültekintéssel feldolgozott témák igen nagy szolgálatot tehetnének. ' Ha a filmet az irodalomtörténeti oktatásban is hasznosítani akarjuk, már pedig hasznosítanunk kell, akkor ezeket a szemponto­kat figyelembe kell vennünk. Csurgó. Dr. Écsy Ö. István. MEGJEGYZÉSEK A nevelő határozoltsáyii. Kérdés : Érdemes-e a nyugalomba vonult pedagógusnak nevelési kérdé­sekkel foglalkozni? Azt hiszem, aki évtizedekig foglalkozott az ifjúság neve­lésével, annak nemcsak érdemes, hanem kötelessége is, hogy a nevelés terén fölmerülő gondolatait a nyilvánossággal közölje, főkép, ha azok a gyakorlatból sarjadzottak, s nem elvont szabályok rideg foglalata. Nem bízom a szépen felépített elméleti rendszerek mindenhatóságában, mert jól tudom, hogy a neveléstudomány nem minden fölmerülő esetben nyújthat biztos útbaigazítást.1 A nevelés nem csupán nevelő eljárásunk tudatos, minden lépést meg­fontoló mozzanatainak egymásutánja, hanem ezeknél részben több, részben kevesebb. Több, mert nemcsak a pedagógia szabályaihoz igazodik ; kevesebb, mert nem tartja feltétlenül szükségesnek, hogy minden lépését a neveléstan szabá­lyaival ellenőrizze. A lelkiélet egyéni sokfélesége és gyors változása sokszor a nevelő finom megérzésére bízza a döntő lépést, és ilyenkor tudatos, megfontolt cselekvés helyett pillanatnyi megérzésre (intuícióra) és gyors elhatározásra van szükség. Ezekben a pillanatnyi, gyors cselekvésekben nyilvánul a pedagógus ráter­mettsége, és az, amit neveiden teremtő hatásnak minősítünk. Ilyenkor adjuk igazán önmagunkat, és ilyenkor nyilvánul az a belső nevelői erőforrás, amit semmiféle pedagógiai könyvből sem meríthetünk. V, ö. Néptanítók Lapja 1925 XV—XVI. sz. 3. és köv. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom