Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Dr. Écsi Ö. István: A térkép, táblázatok és film szerepe az irodalomtörténet tanításában
132 Dr. Écstj Ö. István : A térkép és film az irodalomtörténet tanításában. könnyíti és elmélyíti, addig az időrendi táblázatok az időadatokat kötik meg ugyanígy. Duplaívnagyságú, keményebb papírra készíthetjük ezeket a kronológiai táblákat a következő beosztással: Korszak Líra Évszám Epika Évszám Dráma Évszám T udományos írod. Évszám Külföldi irodalom Lili .......... -----........................ ..... ........... ................................... Hasonló táblázatokat tartalmaznak nagyobb irodalomtörténeti könyvek, de ezeknek előnye az volna, hogy a tanterem falán függvén, mivel egyrészt a tanuló az először hallott évszámadatokat mindjárt maga jegyzi be, s mivel állandóan a szeme előtt van — centies repetita manent — megjegyzi magának jól. De egymás mellett látja az ugyanazon időbe eső adatok valamennyiét, s ebből több következtetésre is jut. Pl. egyetlen rátekintésre feltűnik néki, hogy miért nevezik nemzetietlen kornak, vagy tespedés korának a XVIII. század második és harmadik harmadát. Mindezekről csak vázlatosan szólottunk, minthogy szakemberek számára felesleges bővebb fejtegetés. Szóljunk ugyanilyen röviden a filmről is. 3. A filmnek, mint az oktatás segédeszközének, haszna régebben is vitán felül állott; ma, amikor szakoktató-filmről beszélhetünk, még inkább felül áll. A szemléltetés fontossága, szerepe az emlékezetbe vésésben és megőrzésben, a mozgás, mint a figyelemkeltés és fenntartás eszköze, olyan dolgok, amiknek becsességéről nincs mit mondani pedagógusok előtt. De mivel minden kezdet nehéz, meg kell vallanunk, itt még most is sok a hiány. Az egyik kívánalom a filmezés szélesebb mezőre kiterjesztése. Az eddig elkészült s engedélyezett filmek legnagyobb része a természettudományok köréből s földrajzból veszi tárgyát, már kevesebb a történelemmel kapcsolatos és azt mondhatjuk, igen kevés az, amely az irodalomtörténettel kapcsolatos. Vannak ugyan filmek, amelyek a magyar, vagy a latin tanításnál jól felhasználhatók, de az előbbiek inkább csak az alsóbb osztályos olvasmányanyaggal, az utóbbiak inkább a művészettörténettel vannak összefüggésben. Szükséges és rendkívül hasznos lenne ú. n. irodalomtörténeti filmek készítése. A legfontosabb az volna, hogy ezek a filmek vonzók, érdekesek legyenek. Nagyon sok olyan (különösen régebbi) irodalomtörténeti tény, esemény van, ami a mai diákot egyáltalán nem, vagy alig érdekli. Nem egy igen értékes kötelező olvasmány akad, amelyik tanulóink nagy részének érdeklődését egyáltalán nem köti le. De a
