Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Zágoni Barra György: Társadalmi kérdéseinkről
110 Zágnni Hurra György: Társadalmi kérdéseinkről. De az alaposabb meggondolás arra késztet, hogy ez utóbbi rangsort ne vegyük tekintetbe jelen vizsgálataink során. Ha ugyanis elfogadjuk, hogy az egyéni intellektus ereje minden más tényezőnél sokszorosan fontosabb a társadalmi érvényesülésben is, — ugyanakkor meg kell állapítanunk azt is, hogy ez quantitative nem mérhető, de még csak nem is jellemezhető az iskolai osztályozás vagy az érettségi bizonyítvány alapján. (Legalább annyi szorgalmas, de nem különösebb intelligenciájú jeles tanuló van, mint ahány nagyon intelligens, de hanyagul tanuló elégséges.) Megelégszünk tehát azzal, hogy a másik két tényező mellett — melyek viszont konkrét adatokkal pontosan kifejezhetők — az utóbbit legalább korrekcióképpen fogjuk említeni. Ezek után érdekesnek ígérkezett a gyorspróbánknak szűkkörű és épp ezért nem nagy hitelre számottartó tanulságait bővebb adatokkal ellenőrizni. Ezt tettem, midőn a főiskolák statisztikáját3 ugyanezen kérdések szempontjából vizsgáltam át. A vagyoni helyzet megállapítására a lakás, étkezés (8. sz. tábla) és ruházkodás (16. sz. tábla) viszonyait, az eltartási viszonyokat és a szülők vagyoni helyzetét (23. sz. tábla) kimutató táblázatoknak mintegy 14 tételét vettem tekintetbe; a társadalmi hovatartozóság kérdését pedig a szülők foglalkozása és társadalmi állása (20. sz. tábla) alapján mintegy 22 tétel összehasonlításával igyekeztem megvizsgálni. Az eredmény nem lepett meg : a felületes próba eredményét, jelentéktelen sorrendbeli különbségtől eltekintve teljesen igazolta. Tehát : Vagyon szerint: 1. helyen (5 pont) közgazdászok, 2. helyen {4 pont) jogászok, 3. helyen (3 porit) műegyetemiek, 4. helyen (2 pont) orvosok, 5. helyen (1 pont) bölcsészek. Társadalmi állás szerint: 1. helyen (5 pont) a mérnöki, 2. helyen (4 pont) orvosi, 3. helyen (3 pont) jogi, 4. helyen (2 pont) közgazdasági, 5. helyen <1 pont) bölcsészeti fakultás. Az I. éves hallgatók érettségi bizonyítványa szerint : 1. helyen (5 pont) bölcsészeti, 2. helyen (4 pont) mérnöki, 3. helyen (3 pont) orvosi, 4. helyen (2 pont) jogi, 5. helyen (1 pont) közgazdasági kar. Az első két tábla összesítése alapján : 1. helyen (8 pont) a mérnökök, 2. és 3 helyen (7—7 pont) a jogászok és közgazdászok, 4. helyen (6 pont) az orvosok, 5. helyen (2 pont) a bölcsészek állnak. A harmadik tábla szerint a bölcsészetre iratkozók legalább szellemiekben az első helyen állanak, mely megállapítást örömmel, de az előbb hangoztatott fenntartással regisztráljuk. Az eredmény tehát mindkét próba szerint ugyanaz : a társadalmi érvényesülés versenyébe a tanárság már a rajtnál lényeges hátránnyal indul. Mit jelent ez? Jelenti a rosszabb táplálkozást, lassúbb fejlődést, a testápolás, testedzés hiányosabb voltát, a kenyérkeresés korai munkáját (volt egy tanárjelöltünk, aki mint mozigépész kereste kenyerét !), a 3 A magyar főiskolák statisztikája, 1933—34. (Magyar Statisztikai Közlemények.)
