Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Zágoni Barra György: Társadalmi kérdéseinkről
Xát/iini Barra (íi/iirgi/: Társadalmi kérdéseinkről. 111 fűtetlen szobát... Egyszóval: az organikus és életenergiák elpazarlását abban a korban, midőn ezekből az egész életre szolgáló nagy tartalékot kellene meggyiijteni ! Mindezekhez járul még a társadalmi hovatartozás hátránya. Ne feledjük, hogy honunkban még élnek egy feudális-rendi korszak maradványai és hagyományai. A magyar társadalom többféle rétegeződésének egyike ma is a származási előkelőség szerinti, mely sokszor majdnem kasztszerü elkülönüléssé fajul. De ezen felül megtalálható a hivatási rétegeződés, melynek lépcsőit a rangosztályok egymásfelettisége még külön is tagolja. Mindezek mellett még a felekezeti rétegeződést is fel lehetne említeni. Ne is folytassuk. Töméntelen elválasztó, elkülönítő tényező, melynek láthatatlan falain belül csupa gőgös lenézés, előítélet lefelé, nosztalgikus vágyakozás és ki nem elégült törekvések felfelé. Ez a mai magyar társadalom egyik — hál’ Istennek csak egyik — arca. A középiskolai tanárság tehát itt is az alsó- és középső osztályokból kerül ki főként. A cím- és rangnélküli dolgozó középosztály, az ú. n. kispolgári társadalom adja legnagyobbrészt pályánk újoncait.4 * * * S ha tekintetbe vesszük az előbb mondottakat, be kell látnunk, hogy midőn a családi és kasztbeli nexusok, a protekcionizmus nagymértékben befolyásolják az egyéni élet alakulását, a szegény tanárra ebből szörnyű társadalmi hátrány származik. Ez aztán végig is kíséri hűségesen egész pályafutásán. Nem csodálatos-e, hogy midőn az új tanárnemzedék ezzel a többszörös hátránnyal indul versenyre a többi pályák ifjúságával, a szellemiek terén mégis derekasan állja a sarat : küzd, dolgozik, halad és lépést tud tartani a nagyvilágnak hasonlíthatatlanul jobb helyzetű kultúrmunkásaival? És nem megdöbbentő-e, hogy ugyanakkor a társadalmi érvényesülés terén minden tekintetben, mondjuk meg bátran : mind a közvélemény, mind pedig a hivatalos értékelés tekintetében végzetesen elmaradt, lesüllyedt, visszaszorult? Hogy ez így van, annak bizonyítására hadd idézzük egy tanártársunk fejtegetését.8 Az értesítők bizonysága szerint a tanárság tevékeny részt vesz az egyház, a város, a megye, stb. életében. A presbitérium, a képviselőtestület, törvényhatóság, különböző egyletek (Nőegylet, Stefánia, Tűzoltó-Egylet, Vöröskereszt, stb.), iskolaszékek, dalosszövetség, színpártoló-egylet.MOVE, frontharcos-, lövész- és a többi egyesületek, amelyekben ,,a tanárság nemcsak közlegényi, hanem vezetői szerepet tölt be...“ Bekapcsolódik a közgazdasági életbe is (pl. Hangya, 4 Pl. a budapesti tanárok (számuk kb. 2000) közül 225-nek önálló iparos, 42-nek hivatali altiszt; ezzel szemben csak 158-nak tanító és 90-nek volt tanár az apja (Boldizsár : a tanárok szoc. helyzete. Magyar Szemle, 1938. 2. száma). " Protestáns Tanügyi Szemle. 1938. 7. szám. Gulyás J. : A tanár társadalmi tevékenységéről.
