Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Dr. Papp Ferenc: A magyar gimnázium új hármaskönyve
Dr. Papp Ferenc : A magyar gimnázium új hármaskönyve. ségeket mutasson be, széles kapcsolási lehetőségekkel, képanyaggal és illusztráló költői szemelvényekkel. Jusson minél nagyobb mértékben szóhoz Baksai, Jókai, Mikszáth, Móra, Tömörkény, Móricz. Hadd hozzak fel még egy érvet a népismeret intenzívebb érvényesítésére. A középiskolából kikerült ifjúság nagy része közhivatali vagy gazdasági területen érintkezésbe kerül a néppel. Ha magyar műveltségét a népi és történeti hagyomány szintézise, társadalmi látását a népi élmény, népszemlélet adja meg, bizonyára közelebb kerül a nemzet nagyobb tömegét alkotó nép életéhez és problémáihoz, és így tűnik majd el lassanként a szakadék, a távolság falu és város, úr és paraszt, magyar és magyar közt. Ezek előrebocsátásával mintegy elvi állásfoglalásomat jeleztem, és rátérek a tanterv alapján a nemzeti tárgyak anyagának ismertetésére. Tulajdonképpen minden tárgyról kellene szólanom, hiszen a tanítás egységes világképet ad, tüzetesebben azonban a már említett nemzeti tárgyakról. Általában nagy örömmel olvashatjuk az utasítások alapos, bőséges, eszméltető, a gyakorlaton alapuló fejtegetéseit. Ideális célkitűzés, és mégis reális elvek, praktikus tanácsok, gondolatkeltők és az egyéni munka sokféle lehetőségére alkalmat adók, nem megkötnek, hanem irányítanak legalább is elméletben. Kérdés : a szakfelügyeletek munkát vagy sablont látnak-e jónak? Veszedelme mindeniknek van. Különösen figyelmet érdemel mint a középiskola középponti tárgya, gerince, a magyar nyelvi rész. Ez a tárgy képviseli legjobban a nemzeti jelleget. Anyagánál több probléma merül fel. A tanterv megjelenése előtt sok kívánság, panasz, szomorú, de tagadhatatlanul igaz megállapítás hangzott el a tanítási eredmény elégtelensége, a ki nem elégítő anyag, vagy a meg nem felelő módszeres eljárás miatt, így pl. a pedagógia gyakorlati emberei kifogásolják : az irodalomtörténet tanítása a levegőben lóg, nincs eléggé előkészítve, a növendékek kevés müvet olvasnak. Több időt vagy kevesebb anyagot! Több idő : a VI. osztályban kezdődjék az irodalom, a IV—V-ben legyen stilisztika, retorika, poétika, így jut idő a legújabb irodalomra is és eleget lehet tenni az irodalomtörténeti szempont mellett az irodalminak is. Anyagrostálás : a régebbi korok irodalmát, mivel esztétikai jelentőségük csekély, korlátozzuk rövidebb időre, hagyjunk el belőle mindent, ami a későbbi fejlődés szempontjából mellőzhető. Kezdjük az irodalomtörténetet Balassával, a megelőzőkből legyen olvasókönyv. Hibáztatják, hogy a magyar tanítás középpontjában az elmélet áll, nem maga az irodalom. A növendék elméletet tanul, a nélkül, hogy megfelelő irodalmi tájékozottsága volna, és így kevés alkalma nyílik arra, hogy valóban irodalmi műveltségre tegyen szert, az irodalmat annak lássa, ami tulajdonképpen : a nemzetnevelés legfontosabb tényezőjének és a magyar szellem alkotóereje bizonyságának.
