Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Dr. Csinády Gerő: Megjegyzések a természetrajz tananyagához
Dr. Csinádi) fíerő: Megjegyzések a természetrajz tananyagához. tanitástervek, különösen a gimnáziumoké, nagyon, nagyon rosszak. Éppen a legjobb, legnagyobb igyekezettel dolgozó tanárok érzik ezt leginkább. (Hiszen a rossz tanár minden tanítástervvel meg van elégedve !) Éppen ők vannak a legjobban elkeseredve, amikor emberfölötti erőfeszítéseik nem hozhatják meg a kívánt eredményt. Nem hozhatják meg, mint ahogy egy hibás rendszerrel működő gyárból nem kerülhetnek ki jó autók még akkor sem, ha egy-egy munkás tökéletes karburátort, vagy tökéletes kormánykereket tud is készíteni. Az idő azonban soha nem látott iramban rohan felettünk. Ki meri remélni, hogy az idő sodró árja nem dönti romba azt a rendszert, amelyről — úgy látszik — mindenki tudja, hogy nem jó? És vájjon jobb lesz majd, ha a kényszer nyomása alatt kell átalakítanunk iskolarendszerünket? Vagy jobb lesz, ha késedelmeskedésünk miatt köznevelési rendszerünkkel együtt a nemzeti élet egyik legfontosabb tartópillére omlik rommá? Emlékezzünk a régi latin közmondás igazságára : ducunt fata volentem, nolentem trahunt. Ne várjuk meg, amíg iskolarendszerünket is vonszolja majd a sors, hanem igyekezzünk komoly tárgyalásokkal előkészíteni, az őszinte, nvilt és szabad kritika füzében edzeni a tagadhatatlanul szükséges reformokat. Hiába, nem tudok szabadulni attól a gondolattól, amit már a múlt számban is felvetettem : nagyon jó lenne megrendezni egy tanügyi kongresszust. Elégedetlenség, szerteágazó szélsőséges törekvések, forrongásban levő eszmeáramlatok, bizonytalanságban tapogatódzó kísérletek jellemzik ezt a vajúdó kort. Ki meri hinni, hogy ha szájkosarat teszünk a feltörő gondolatok elé, akkor már le is csillapítottuk a lelkeket? Én nem hiszem. Inkább attól félek, hogy a ledugaszolt palack egyszer majd szétreped. Sokkal helyesebb lenne egy kongresszus keretében bátran szembenézni a tényekkel és a gondolatokkal, hogy a zavaros és rendszertelen törekvések habzó árját legalább rendszerbe foglalhassuk, és hajózható mwtobp terelhessük. jT\ ' O * Szeghalom. ^ Nagy Miklós. A részben már életbelépett új tanterv a természetrajz tananyagát lényegesen megváltoztatta. A vegytan mint önálló tantárgy heti 3 órát kapott a VI. osztályban. Ennek következménye az, hogy a természetrajz óraszáma a Klebelsberg-féle tanterv 14 órájáról 12-re esett. Nagyjelentőségű az a változás, hogy a magasabbfokú biológia, amit eddig az V. és VI. osztályban, sőt reáliskolákban a VII. osztályban heti 3—3, összesen 6 órában tanítottunk, az új tantervben összevonva az V. osztályban kapott heti 5 órát. Lássuk most osztályonként a tananyagot. \ü> 0/ Megjegyzések a természetrájiviiáfranyagához. 1*
