Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Dr. Csinády Gerő: Megjegyzések a természetrajz tananyagához
100 Dr. Csinády Gerő: Megjegyzések a természetrajz tananyagához. Az I. és II, osztályban a régi értelemben vett természetrajzot tanítunk. Vagyis az anyag felöleli a természet mindhárom országát. Az Utasítások két követelményt állítanak fel. Először azt, hogy a tanítás antropocentrikus és másodszor azt, hogy szinoptikus legyen. A régi tantervek is antropocentrikus tanítást tételeztek fel. Ez tehát nem új követelmény. Újítás mindössze a közönségesebb ásványoknak és talajfajtáknak a tananyagba való felvétele. Ezt csak helyeselni lehet, mert így teljesebb lesz a természetről a gyermeknek nyújtott kép. A másik követelmény azt írja elő, hogy az ismertetendő anyag tájképszerű együttesben vonuljon fel a tanuló előtt. Ez nagyjelentőségű újítás. Éddig rendszertani alapon tanítottunk. Először a gyermekhez közelebb álló háziállatokat, tehát gerinceseket ismertettük, majd a madarakat, kétéltűeket, hüllőket, halakat és alsóbbrendű állatokat tekintettük át. A növényvilágban külön az őszi és a tavaszi flóra képezte a tananyagot. Az új Utasítás szakít ezzel az ősinek mondható beosztással. Ezután életegységeket tárgyalunk. Az ökológiai alap válik uralkodóvá. Mintegy végigvezetjük a tanulót az élet különböző színterein : a kerten, szántóföldön, iigeten, erdőn, bemutatjuk a folyó- és állóvíz, a tenger és az idegen világrészek élővilágát és pedig úgy, amint a természetben van : együtt a növényt és állatot. így a tananyag jóval gyakorlatibb lett, a természetrajz közelebb jut a természethez, s hiszem, hogy tárgyunk egyik nevelő célja : a természet megkedveltetése jobban fog sikerülni, mint az élettől távolabb álló, elméleti, rendszerező korábbi eljárásunk mellett. Annál is inkább remélhetjük ezt, mert a tanítás új követelménye a természettel való állandó kapcsolatot tételezi fel. A szinoptikus tanítás azonban nemcsak a tananyag hazai részénél nagyjelentőségű. Még fontosabb idegen világrészek élőlényeinek bemutatásánál. Mert módot ad arra, hogy filmszerűen lepergethessük a tanuló előtt a különböző kontinensek tájegységeinek élővilágát. így meg fog szűnni az az anomália, hogy a tanuló az idegen földrészek élővilágáról töredékes képet kapjon, s hogy még a fontos haszonnövényeknek is, mint amilyen a kávé, cukornád, tea, kakaó stb. jóformán csak a nevét ismerje minden komolyabb természettudományi és' gyakorlati ismeret nélkül. A vázolt követelményeket még kiegészíti az Utasításoknak az a kívánsága, hogy a tanításiján a morfológiai ismeretek eddigi követelését váltsa fel a biológiai vonások kiemelése. Vagyis tanításunkban ne az legyen a fontos, hogy valamely emlősnek hány foga, vagy egy virágnak hány porzója van. Hanem az élőlények életmódját és életfeltételeit ismertessük. Ez közelebb visz a helyes megismeréshez és természetszeretethez. Bizonyára sokan akadnak kartársaink között, akik a tanítás régi vágányáról való eltérést aggályosnak látják, mert a tudományos alap nagyrészt veszendőbe megy, ha eltérünk a szisztematizáló és morfológiai oktatástól. Pár évvel ezelőtt nagytekintélyű szakemberek hangot
