Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 2. szám - Hazai irodalom
90 Hazai irodalom. meg. De nem úgy viszik keresztül elemzésüket a szerzők, mint az eddig megjelent közgazdaságtani könyvek írói, hanem a kor gondolkodásának tükrében, a szakirodalom jelesei termékeinek prizmáján át vetítik elénk a sarkigazságokat. E kivetítéseknél nem esnek bele az egyoldalúságba, a tárgy iránti szeretet rajongásába, hanem a bölcseleti, a történelmi felfogás, a miliő feltárásával felvilágosítanak, tanítanak. Ez a sokoldalúság, a lényegnek számos nézőszögből való kisugároztatása adja e munka értékét, sőt szépségét. A Névmutató szerint a szerzők 404 névre hivatkoznak, ennek alapján ezen írók, szaktudósok munkáinak megemlítésére,szellemi termékeik elemzésére és kritikai méltatására. Mennyi lelket, szellemet fárasztó, ideget igénybevevő energiára volt szükségük? Szinte érezzük, amint elmerülnek az anyaggyűjtésbe, ennek gondos kiválogatásába, osztályozásába, majd feldolgozásába, hogy felszínre hozhassák megállapításaik igazgyöngyeit. A munkát e tekintetben jellemzi az arányosság, a helyes értékelés is abban a vonatkozásban, hogy a kiemelkedő, fontos problémakörnek a megillető teret szánták, a kevésbbé jelentékeny felfogás ismertetését pedig szőkébb térre szorították. Ami a munka részletes tartalmát illeti, ennek közlésébe helyszűke miatt nem bocsátkozhatunk bele. Ezért csak a mű főbb címeit iktatjuk ide. Tárgyalásra kerül az ó- és középkor elméleti felfogása, utána az újkor közgazdasági és társadalmi kérdései közül a merkantilizmus, a fiziokratizmus, majd a klasszikus, etikai, romantikus, továbbá a történelmi, mennyiségtanig osztrák, amerikai lélektani iskolák tanításai. Jelentékeny terjedelemben foglalkoznak az érdemes szerzők a szocializmus különböző megnyilatkozásainak ismertetésével és bírálatával. Így az utópikus, a tudományos szocializmus, ezt követően a kommunizmus, az anarchizmus, a revizionizmus, az agrár-, a keresztyénszocializmus, a szociálpolitikai irány, a szolidarizmus, a nemzeti szocializmus, az univerzalizmus, az intézményi iskola eszméinek képviselőit mutatják be, és műveik nyomán eszmemenetüket tárják fel, és. bírálják páratlan tárgyilagossággal. Amidőn kitűnően utalnak a szerzők a közgazdasági irodalom jeleseinek munkáira, ezzel elérik azt a pedagógiai hatást, hogy aki egyik vagy másik elmélet, felfogás, kérdés iránt érdeklődik, könnyen útbaigazítást és lehetőséget talál a továbbképzésre. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy a közgazdaságtannal elméletileg és gyakorlatilag foglalkozó egyéneken kívül kinek tehet e mű olvasása, tanulmányozása megbecsülhetetlen szolgálatot? Korunkban, ebben a még kiforratlan, szinte szétzilált, hánykolódó társadalmi és gazdasági világállapotban, a középiskolákban először is a történelem tanára veheti hasznát e munkának. Igen sokszor vezérfonalul szolgálhat a múlt eseményeinek megértésére és a jövő útvonalainak megrajzolására, ha ismerjük a gazdasági irányeszméket. Ezeket pedig a tudomány reflektorfényévei elsőrendűen világítják meg a szerzők. Hasznos iránytűt jelent a munka a tanulóifjúságnak, hiszen e mű nyomán nem a jelszavak, hanem a mélyen megalapozott elméletek alapján alakulhat ki egy a társadalmat, a gazdasági életet érintő fontos problémákról kristálytiszta felfogása. Hasznot jelenthet ez az ifjúságnak akkor, amidőn az életbe kerül, amikor hivatása teljesítése folyamán a tudás üdítő forrását e mű nyújtotta megállapításokban lelheti meg. De nemcsak a történelem, hanem az irodalom, a bölcselet tanára számos esetben e könyv feldolgozta elméletek és anyag segítségével módot találhat tanítása alaposabb keresztülvitelére, az ifjúság látókörének tágítására. Ott van a matematika tanára, hány gyakorlati példát dolgoztathat ki, illetőleg tehet szemléltetővé a mennyiségtani iskola tanította törvényszerűségekre valő utalásával. Hogy mást ne említsek, mint a Pareto-féle állandó, amely egy nagyon fontos problémával, a jövedelemelosztás kérdésével áll kapcsolatban. Hány diagramma, hányféle függvény szerkeszthető meg a gazdasági életből vett példa segítségével, és ezen az alapon mennyire közelebb juthat a középiskola tanítása is az élethez. A tudományos munkáknak ezt a díszét kell, hogy a középiskolák tanári könyvtáraik számára megszerezzék. Akik pedig olvassák, tanulmányozzák
