Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 2. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 91 e munkát, hihető, hogy megszeretik a közgazdaságtant, és megismerve tanításait, igazságait, terjesztik ennek révén a közgazdasági szellemet. Ebből á szellemből kisugárzik az örök szép és jó, ami végül az egyetemességre, az egyesek és a közösség életére döntő hatást gyakorolhat. Ib dr. Homan Káliul : Szent István és kora. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Ára 8 P. Szent István ünnepi esztendejének legméltóbb befejezése az első magyar királyról írt hatalmas biográfia, melyet középkori magyar történetírásunk egyik legkiválóbb kutatója és ismerője, a kitűnő történettudós, Hóman Bálint írt. A történetíró éleslátásával, igazságkeresésével, bölcs mérlegelésével, józan tárgyilagosságával és a vallásos lélek hódolatával rajzolja meg a szentéletű nagy király alakját, életét, eszméit és történelmi jelentőségét. Megelevenedik előttünk az országépítés csodálatos munkája, hűséges és plasztikus képet kapunk az ország népi összetételéről, gazdasági és társadalmi viszonyairól. Három évtizedes tudományos munka eredményeinek reflektorfényében úgy állítja elénk a magyar nemzet első királyát, hogy igaz mivoltában lássuk „az apostolt és egyházszervezőt, a népművelőt és nemzetnevelőt, az egységteremtőt és nemzetreformátort, a törvényhozót és államrendezőt, azországépítőt és honvédelmezőt, az igazi bírót és győzelmes hadvezért, a vármegyék és városok alapítóját, új magyar életformák bevezetőjét és nagy nemzeti célok kijelölőjét, a magyar gondolat és haladáseszme megtestesítőjét“, hogy kilencszáz esztendő történeti távlatában is érezzük tanítását, ösztönzését, útmutatását, és hitet, bizalmat és erőt meríthessünk ezekből mi és minden idők magyarja. A magyar történetírásnak ezt a remekművét, mely világos és csiszolt stílusával az olvasók legszélesebb rétegei számára is kivételes élvezetet nyújt, minden magyarérzésű, kultúránkat szívén viselő embernek ismernie kell. Á. Hie Göttin Biuua in nördlichen Pannonien, von Kari Kerénvi. (Pannóniakönyvtár 49.) Az antik vallástudomány külföldön is jól ismert művelője e kis füzetben azt dokumentálja : mennyire eleven Diana-kultusz volt hazánkban. A Vértes-hegység vidékén, Győr, Tata, Sopron, Szombathely, Aquincum, Dunapentele s a Balaton közelében talált feliratok és reliefek tanúsítják, hogy itáliai •— közelebbről campániai — és thrák katonák elhozták ide Artemis-Diana kultuszát. Az istennő vadász-jellege erősen kidomborodik itt, hiszen a császári korban — kissé a római „circenses“ szellemében — Silvanus-szal együtt — mint praeses venationum-ot, az amfiteatrumi állatviadalok úrnőjét tisztelték : ő adja a vadat e játékokhoz. Ugyancsak Silvanus-szal, továbbá Bona Dea és Priapus-szal, tehát az erdei természet termékenység-isteneivel együtt is megjelenik, nemkülönben Liber pater — rel. (Dionysos) Liber, Diana, Silvanus : a dunai vidékek isteni arculatai. „Nutrix“ melléknévvel is előfordul, ami az Artemis Kurotrophos-nak felel meg. Végül a császárkultusz milieu-jére utal, hogy Augusta-nak van nevezve. A „numinibus Augusti et Dianae“-féle feliratok pedig a császárkultusz levegője mellett azt mutatják, hogy Dianát numen-nek : jelenvaló isteni hatalomnak érezték. Hiszen „a Balaton mellett, a Vértesben igazi Artemis-vidéket“ láthattak. „Az istennő, aki a ,Limnatis“ (tavilakó) melléknevet is viseli, szívesen van otthon ilyen nagy víz mellett, templomai ilyen szelíd vonalú hegyeken szoktak állani és az erdő mindig az ő birodalma volt.“ (Herényi ; „Wilamowitz filológiája és a magyar föld antik emlékei.“ E. ph. k. 1932, I—II.) Kunszentmiklós. Kövendi Dénes. Vikár Sándor: Ének V. o. Az Aranykapu vezérkönyvsorozat 9. kötete, Sárospatak. Ára : 3 P 50 fillér. Vikár Sándor IV. osztályú énekvezérkönyve után érdeklődéssel vártuk a most megjelent V. osztályút. A IV. osztály énekvezérkönyve a gyakorlatban jól bevált, és nemcsak a politikában, de vezérkönyvek értékelésénél is döntő tényező a siker. Arra meg igazán kár szót
