Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Csanády Sándor: Útkeresés a jobb magyar dolgozathoz
41)4 Csanádi/ Sándor: Útkeresés a jobb magyar dolgozathoz. Külön cikk tárgya lesz, hogy a katekizáló módszer hol, melyik tárgyban és milyen mértékben járhat haszonnal. Alig van, talán nincsen is olyan főigazgató-látogatásról felvett jegyzőkönyv, mely ne említené hibapontként a tanulók szóbeli feleleteinek pongyolaságát. Joggal, mert bizony a valóságot hiába szépítgetjük. Nem fordítunk kellő gondot a tanulók szabatos beszédére. Ebben az irányban való javulás is egyik feltétele a jó stílussal írt dolgozatnak. Minden, előrebocsátott szerény javaslataink mellett legfőbb parancs volna : ugyanaz a tanár végig vigye a magyar nyelv tanítását. Ha van valahol jelentősége a felmenő rendszernek, itt egyik vitathatatlan feltétele a jó eredménynek. A stílustanításnak annyi árnyalati elhajlása, egyéni mesterfogása van, hogy a tanárváítozás kimutatható hátránnyal és kárral jár. A felmenő rendszernek imperativ szüksége annyira fontos ebben a kérdésben, hogy további fejtegetése fölösleges. Ha az értesítőket végignézzük ebből a szempontból, azt látjuk külső tekintetre legalább, hogy a felmenő rendszer sokszor szenved törést kivétel nélkül minden tárgyban. Ne adjunk a szülőknek jogos panaszokra okot. Tanárváltozás csak elkerülhetetlen esetben történhetik. Nem tartozik ide, de felesleges is volna tanáremberek előtt azt bizonyítani, mennyi hátránnyal jár a tanárváltozás. VII. Cikkünkben tartózkodtunk minden aprólékos, hivalkodó egyéni tapasztalatok felemlegetésétől, csupán a legszükségesebb eszközöket, módokat és feltételeket soroltuk fel, kitérvén a gátló körülményekre is, abban a komoly meggyőződésben, hogy a sok vádat is magában rejtő kérdésben, melyet Tettamanti Béla szőnyegre hozott, melyért csak hálásak vagyunk, lehet jobb eredményt elérni, ha a magyar tanár jószándékát és erőfeszítését előbbre segítik más szakos kartársai is, és támogatja őt az igazgató tanulmányi eszközökkel, és mellette áll a házi dolgozatok készítése körül elharapódzott visszaélések megszüntetésében is. Ceterum censeo... Amíg a középiskolából ki nem szorul a tehetségtelen, meg a munkára rest tömeg, addig hiábavalók az eredményt javító didaktikai és pedagógiai mesterfogások. Amíg minden magyar gyermeket, személyválogatás nélkül, becsületes munkára, lelkiismeretes kötelességteljesítésre rá nem kényszerít és nevel az iskola, meddő kísérlet marad minden színvonalatemelő igyekezetünk. Záró gondolatnak Karácsony Sándor aggodalmai jutnak eszünkbe, hogy egy őszinte és teljes magyar penitenciatartás hiánya jellemzi ügyeinket egyaránt.3 További gondolata Karácsony Sándornak, hogy ezért nem tudunk dűlőre jutni a szelekció kérdésével sem. S ha egyszer mégis 3 Karácsony Sándor: A szelekció elé. Gyermekvédelem, 1937. év máj. havi száma.
