Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Lemle Rezső: A szóbeli érettségi vizsgálat németnyelvi szövegeiről
Lemle Rezső: A szóbeli érettségi vizsgálat németnyelvi szövegeiről. 465 hekövetkezik, mert vaskényszerűséggel el fog érkezni, vájjon milyen lesz majd? A végső pillanatra halasztott mesterséges szelekció és szelektáló eszközök és szempontok nem okoznak-e nagyobb bajokat? Ezen aggódik Karácsony Sándor, s az egyedüli menekvést, a fenyegető katasztrófa elkerülését az iskola belső szelektáló erejétől, az iskola belső erejének megújhodásától várja. Bizony-bizony e nélkül a megújhodás nélkül hiába keressük a jobb magyar dolgozathoz vezető utat is. Sopron. Csanádi/ Sándor. Az Érettségi Vizsgálati Utasítás szerint a reáliskolában, és ha sor kerül reá : a gimnáziumban és a reálgimnáziumban a németnyelvi szóbeli vizsgálatot valamely irodalmi (prózai) mű egy részletének (irodalmi értékű szöveg 10—15 sorának) lefordításával kell kezdeni (19., 20. §§). Természetes, hogy a legkívánatosabb és legmegnyugtatóbb állapot az volna, ha minden növendéke számára olyan fordítási szövegeket találhatna a tanár, amelyek a középiskolai németnyelvi anyag tárgyköreiből nőnének ki, s mintegy összegezői volnának annak a szó- és nyelvtani anyagnak, amit a középiskolai tanulmányok nyújtanak, illetve amit a középiskolai tanulmányok alatt az érettségire bocsátott ifjú magáévá tehet. Vagyis olyan szövegek állnának rendelkezésre, melyeknek nyelvi anyagát a jelölteknek okvetlenül ismerniük kellene. Aki hosszabb ideig tanított tiszta magyar vidéken, és együtt verejtékezett növendékeivel az érettségi vizsgáig (elsősorban reáliskolákra vonatkoztatva, mert hiszen csak ebben az iskolatípusban kell minden növendéknek szóbeli érettségi vizsgálatot tennie), bizonyos tétovázással, aggodalmaskodással kutatgatott, keresgélt a klasszikusok műveinek erdejében, mert szerette volna, ha teljességgel megmutathatnák tanítványai: mennyit fáradoztak az esztendők során. A teljes megmutatásnak azonban bizonyos akadályai vannak. 1. A leggondosabb utánjárás mellett is húsz szövegben körülbelül 150 olyan szóra akadunk, amely sohasem fordult elő, és ezért a fordítás alkalmával a szavak megmondása — ha tudott tény is, hogy a jelölt nem ismerheti őket, tehát hibájául fel nem róható — mégis zavarja a felelet szépségét; az akadozás a fordításban nem tesz megnyugtató benyomást. 2. Mivel jelenleg roppant nagy az a szómennyiség, amely a tanulmányok alatt előfordul, és bőven vannak (amint statisztikailag A szóbeli érettségi vizsgálat németnyelvi szövegeiről. 3