Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 10. szám - Lemle Rezső: A szóbeli érettségi vizsgálat németnyelvi szövegeiről

Lemle Rezső: A szóbeli érettségi vizsgálat németnyelvi szövegeiről. 465 hekövetkezik, mert vaskényszerűséggel el fog érkezni, vájjon milyen lesz majd? A végső pillanatra halasztott mesterséges szelekció és szelektáló eszközök és szempontok nem okoznak-e nagyobb bajokat? Ezen aggódik Karácsony Sándor, s az egyedüli menekvést, a fenye­gető katasztrófa elkerülését az iskola belső szelektáló erejétől, az iskola belső erejének megújhodásától várja. Bizony-bizony e nélkül a megújhodás nélkül hiába keressük a jobb magyar dolgozathoz vezető utat is. Sopron. Csanádi/ Sándor. Az Érettségi Vizsgálati Utasítás szerint a reáliskolában, és ha sor kerül reá : a gimnáziumban és a reálgimnáziumban a németnyelvi szó­beli vizsgálatot valamely irodalmi (prózai) mű egy részletének (iro­dalmi értékű szöveg 10—15 sorának) lefordításával kell kezdeni (19., 20. §§). Természetes, hogy a legkívánatosabb és legmegnyugtatóbb állapot az volna, ha minden növendéke számára olyan fordítási szöve­geket találhatna a tanár, amelyek a középiskolai németnyelvi anyag tárgyköreiből nőnének ki, s mintegy összegezői volnának annak a szó- és nyelvtani anyagnak, amit a középiskolai tanulmányok nyúj­tanak, illetve amit a középiskolai tanulmányok alatt az érettségire bocsátott ifjú magáévá tehet. Vagyis olyan szövegek állnának ren­delkezésre, melyeknek nyelvi anyagát a jelölteknek okvetlenül ismer­niük kellene. Aki hosszabb ideig tanított tiszta magyar vidéken, és együtt verejtékezett növendékeivel az érettségi vizsgáig (elsősorban reál­iskolákra vonatkoztatva, mert hiszen csak ebben az iskolatípusban kell minden növendéknek szóbeli érettségi vizsgálatot tennie), bizo­nyos tétovázással, aggodalmaskodással kutatgatott, keresgélt a klasszikusok műveinek erdejében, mert szerette volna, ha teljesség­gel megmutathatnák tanítványai: mennyit fáradoztak az esztendők során. A teljes megmutatásnak azonban bizonyos akadályai vannak. 1. A leggondosabb utánjárás mellett is húsz szövegben körül­belül 150 olyan szóra akadunk, amely sohasem fordult elő, és ezért a fordítás alkalmával a szavak megmondása — ha tudott tény is, hogy a jelölt nem ismerheti őket, tehát hibájául fel nem róható — mégis zavarja a felelet szépségét; az akadozás a fordításban nem tesz megnyugtató benyomást. 2. Mivel jelenleg roppant nagy az a szómennyiség, amely a tanulmányok alatt előfordul, és bőven vannak (amint statisztikailag A szóbeli érettségi vizsgálat németnyelvi szövegeiről. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom