Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - Dr. vitéz Réz Henrik: A német nyelv tanításának célja és módszere
60 Hr. vitéz Réz Henrik: A német nyelv tanításának célja és módszere. IV. kér. reáliskolában 1921—23-ban ilyen 22—25 tanulóból álló csoportokat. Az elvégezhető anyag és az eredmény hasonlíthatatlanul nagyobb. A megoldás azonban olyan anyagi áldozatot követelne, amelyet az állam mai szegénységünkben előteremteni képtelen. Nem osztjuk azonban egészen a háború előtti nyelvi reformvita folyamán elhangzott sötétenlátó nézetet, mely szerint pénz nélkül ,,az egész német nyelvi reformvita tárgytalan. Valóban csak üres beszéd- és értelemgyakorlat.“11 A jól felkészült, lelkes tanár megoldhat olyan feladatot is, mely első pillanatra lehetetlennek látszik, különösen akkor, ha tanulni akaró ifjúsággal van dolga. Németországban a megengedett létszám az alsó fokozatban 40, a középsőben 30 és a felsőben 20.11 12 Talán nálunk is megérjük még, hiszen sok minden megvalósult, amit egy nemzedékkel előttünk még kivihetetlennek tartottak. Az óraszám ellen nem mondhatunk addig semmit, amíg anyanyelvűnket a III. osztálytól végig szintén heti 3 órában taníLjuk. Veszteség az I. ill. az 1—II. osztály órái, és hogy a VII—VIII. osztályban csak heti 2 óra maradt. Ha a két felső osztályban visszaállítják németből a harmadik órát, egészen megfelelő. Nálunk úgy oldottuk meg, hogy a harmadik órát a VII—VIII. osztályban a görög rovására vezettük be, amire én már 1930-ban fölhívtam a figyelmet folyóiratunkban,13 mert heti 2 órában nem lehet sikeresen előkészíteni az érettségire. Érettségi vizsgáiul. Minden tárgynak nagy súlyt és fontosságot ad, ha a tanulónak nyilvánosan ki kell állania és abban való jártasságáról számot kell adnia. A német tanárok régi óhaja teljesedett, mikor az új Tanterv á németet az érettségi tárgyak közé felvette. A budapesti tanárképző- intézet német nyelvgyakorlatain tapasztalom, hogy most jobban tudnak németül, mint évekkel ezelőtt, és azt hiszem, hogy ez legnagyobbrészt az érettségi hatása. Azonban a mostani érettségi kissé egyoldalú, amikor csak írásbeli vizsgálat, és csak az idegen nyelvre fordítanak. így nincs meg sem Német-, sem Franciaországban. Vagy ki kellene egészíteni szóbelivel, hogy a szorgalmas, de kevesebb nyelv- készséggel rendelkező tanuló is méltányosabb jegyhez juthatna, vagy a fordítási feladatot kellene megváltoztatni. Lehetne pl. két tétel, az egyik felerészben magyarból németre és németről magyarra való fordítás, a másik szabad fogalmazási tétel. Nehezen fordító tanulók néha könnyen írnak meg egy-egy német levelet. A visszafordításnál (Hinübersetzen) adva van a gondolat és a tartalom, keressük hozzá a szót, a kifejezés alakját. Ez nehéz és kevesebbet gyakoroljuk. Hasznáról utolsó időben szintén megváltozott a régebbi vélemény, 11 U. ott 1913—14. 469. 1. 12 Y. ü. Prot. Tan. Szemle, IV. 58. I. 13 U. ott, IV. 51. 1.
