Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 1. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. 43 ott eléggé Tolnai Vilmosnak ezt a szerényen csendes, hivalkodás nélküli munkáját, de az elmúlt évtizedek távlatában egyre inkább kitűnnek az érdemei. A budapesti Erzsébet-nőiskolában 21 esztendeig tanított Tolnai, betudva óraadótanári alkalmazásban ott töltött két esztendejét. Pályája közepén munkabíró férfikorának javaerejét áldozta az intézetnek. Abban az időben két tagozatból állott az Erzsébet-nőiskola : felső leányiskolából, amelyet 1018 után fokozatosan leánygimnáziummá fejlesztettek, és polgáriskolai tanárnő- képzőből, amelyet 1928-ban Szegedre helyeztek át. Tolnai a tanárnőképzőben magyar irodalmat és esztétikát adott elő. Mint főiskolai tartár, de egyéniségének súlyánál fogva is, elismert tekintély volt az egész nagy intézetben és mindenható befolyáshoz jutott ügyeinek intézésében ; tudta és akarata nélkül semmi sem történt ott, különösen a háború utáni válságos években, példa volt ő és forum, mint egyik kartársa3 jellemezte. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter egy látogatása alkalmával c szavakkal fejezte ki elismerését : Művészet a Te tanításod. Egy tanítványa4 így méltatja Tolnainak ott kifejteti tanári munkásságát : „Neve tanítványai százának életében fogalmat jelentett akkor, amikor hallgatták - s ha ők is tanárok lettek, az évek folyamán egyre nagyobb értéknek tapasztalták azt, amit tőle útravalóul kaptak. Valóban ő a maga korának tanáreszménye volt. A tanítás neki hivatás, egész lelkét betöltő élettartalom és gyönyörűség volt. Fiatalon szép munkakört kapott a sorstól. Békeidőkben, á nők szellemi előretörése korában művelt, fínomlelkű 18—21 éves fiatal leányok voltak hallgatói. Erzsébet-nőiskolai tanárságának első éveit az ihletett élményerejű, lelkes tanítás jellemzi, lelkesedése nem lohadt később sem, tanítása tartalomban és formában mindig gazdagodott és érlelődött. Tolnai a rendszeresen dolgozó és gyűjtő tanárok közé tartozott. Amikor négyszer-ötször átdolgozta előadásainak anyagát, elkészítette kitűnő Irodalmi Kalauz-ál tanítványai számára. Ebből a nagy munkából kitűnik, hogy mindig elsősorban tanítványai javára dolgozott, nem azért, hogy pályáján emelkedjék. Egyénisége és kitűnő módszere tette Tolnait kiváló tanárrá. Egyéniségének fő jellemvonása ; a tisztelet minden igazi érték iránt. Tisztelete elsősorban nemzetének, hazájának sorsát, nagyjait, földjét vette körül szinte áhítatos érzéssel. Aki évekig hallgathatta őt, ezt a nagy erkölcsi értéket egész életére tárolta lelkében, és leszokott minden felületes bírálatról. Módszerének lényege: világosan, lelkesen, takarékosan és kitűnő előadással tanított. Elvezet, élmény volt őt figyelni. Kitűnően megrajzolta a korképeket, az írók lelkivilágát találóan és finom tapintattal boncolta. Költemény-jellemzései klasszikusan szépek voltak. A stílus forrásait, szép és érdekes hajtásait állandóan figyelgette. Legkedvesebbje, dédelgetett je talán mégis a nyelv volt. Egy-egv kifejezésnél el-elidőzött, szinte ízlelte zamatját, megforgatta előttük a szavakat, szólásokat mint drága gyöngyöket, melyek a magyar faj, nemzet szellemében, történetében kaptak sajátos fényt. Felesleges munkával nem fárasztotta növendékeit. A jellegzetes gondolatokat, értékeléseket pontokba foglalta, a szépet pedig felejthetetlenné tette magyarázataival. Bírálataiban klasszikusaink, Arany, Gyulai, Péterfy megállapításait adta tovább, kibővítve korszerű szempontokkal és egyéni megfigyelésekkel. Bőven olvasott fel szemelvényeket, a mindig maga, megkapó előadással. Mindenkit elragadott lelkesedése, szívesen dolgoztak tanítványai. Kollokviumai, szemináriumi órái sem voltak egyhangúak. Az írásbeli munkánál szabadságot engedett tárgyválasztásban, feldolgozásban. Élvezte tehetséges tanítványai egyéni gondolatait, stílusát. Voltak apró ösztönző megjegyzései és fogásai :az iniciálás jeles az egész intézetben, a kampós jeles az osztálytársak között szerzett tiszteletet birtokosának. Ő egymaga biztosította tanítványai számára azt, amit boldog diákéletnek neveznek. A sok szép emlék között időzve talán mégis egy-egy órában látják egyesítve minden értékét. A Himnusz, Szózat, A magyarokhoz c. ódákat mintha egyenesen a költő ihletett hangulatából ültette volna át 3 íladük Olga igazgatónő.' 4 Medgyesi Marida tanárnő, akinek lelkes visszaemlékezését, némi kihagyásokkal, szó- szerint közlöm.
