Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 1. szám - Egyházi és iskolai hírek

42 Egyházi és iskolai hírek. az irodalomtudománynak az az előkészítő, alapvető foka, melynek tárgya a szöveg, célja és feladata a szövegnek mindenoldali megállapítása, s elhárítása minden akadálynak, mely a szöveg teljes és tárgyilagos megértésének útjában áll. Foglalkozik tehát a szöveg hitelességével, hűségével, keletkezésével, nyelvi magyarázatával, értelmezésével és forrásával... Riedlben nagyon erősen ki volt fejlődve a filológiai érzék, mely legtöbb essayistánkból többé-kevésbbé hiányzott ; például élvezettel olvasott szótárt, követte a szót történelmi fejlődésében, jelentéseinek Változásaiban, mint a mívelődés egyik hordozóját és kifejezőjét. A szó legszűkebb értelmében vett filológos, szókedvelő volt.“ íme, a filológia fogalma és a filológus arcképe, amilyennek Tolnai látta. S ha a szavak mögött a lényeget keressük, azt kell megállapítanunk, hogy olyannak látta Riedlt, amilyen maga ; az a meghatározás és jellemzés inkább Tolnaira, mint Riedlre illik. Ő maga a szövegmagyarázó, a forráskutató, a szenvedélyes szótárolvasó, a filológus. És hadd álljon itt még egy idézet a „Bevezetés''-bői, mint tanulságos és jellemző műhelyvallomás : „Aki sokat olvas — már pedig az irodalommal foglalkozónak igen sokat kell olvasnia minduntalan bukkan valami érdekes, feltűnő dologra. Az ilyen véletlen leletet célszerű rögtön feljegyezni, mégpedig minden adatot külön cédulára ; idővel kerül hozzá még egy vagy több adat. egyik segíti, világosítja a másikat s kerekedik belőlük valamilyen eredmény“ (92. 1). Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a munkából semmi ne vesszen kárba, de a véletlen leletek céduláinak feldolgozásában elforgácsolódik a tudósnak nagyobb célra felhasználható munkaereje. Tolnai temérdek apró cikket írt folyóiratokba, a Magyar Nyelvőr-be 1897-től 1906-ig, kilenc év alatt megjelent cikkeinek a címjegyzéke egy sűrűn nyomtatott oldal a „Nyelvőr- kalauz“-ban, a Magyar Nyelv-ben 1906-tól Í931-ig megjelenteké annak Mutatójá-ban két és fél oldal. A legtöbb cikk Arany és Petőfi szövegeiről szól. Érdemes volna szónnitatót szerkeszteni ezekhez, amilyen volt az övé, persze nagyobb terjedelemben, Lehr Albert Arany-magyarázataihoz. Önzetlenül, névtelen munkatárs volt több szótárnál, így a Simonyi— Ralassa-féle német szótárnál, a Nagy Szótár munkálatait évtizedekig vezette, a Magyar Helyesírás Szabályai-nak új kiadásai évről-évre az ő szerkesztésében jelentek meg. * Tolnai Vilmos 14 éves tanári pályáján 13 esztendeig Lanított közép­iskolában, ebből tíz esztendő esett a budapesti evangélikus gimnáziumra. Egykori kartársai és tanítványai ebből az iskolából még ma is szeretettel és megbecsüléssel emlékeznek róla, ámbár távozása után nem tartott velük kapcsolatot. A középiskolai tanári munka természetesen nem elégítette ki becsvágyát ; hajlamát és kitűzött életcélját követve eleitől tudományos irodalmi tevékenységre rendezkedett be, bár lelki és testi erejét nem kímélve, tanári teendőit mindig példásan látta el. Éppen ezért erősen hatott fiatalabb tanártársaira és felsőosztályos tanítványaira. Bármiről szólt, társalgása vagy előadása érdeklődést keltett és maradandó benyomást hagyott, sokoldalú műveltsége és tág látóköre képessé tette a tárgyak igen változatos vonat­kozásaira világot vetni, saját szaktárgyában meg, a magyar nyelv és irodalom területén, mindenütt kútforrásokból merített, egyes korszakokról és irodalmi művekről önálló kutatásai eredményét közölhette. Önmagát adhatta, iskolás fontoskodás nélkül saját tudását és egyéniségét, amikép természettől köz­lékeny, eleven és ötletes volt. Irgalmatlanul szigorú tudott lenni, ha kellett, és nagy teljesítményeket követelt, mégis szerették a tanulók.2 Önzetlen buzgósággal sok munkát áldozott a gimnázium egyes intézményeire : az önképzőkört sokáig lelkesen vezette, fellendítette, az ő nevéhez fűződik az éremgyiijtemény rendezése és nagyarányú fejlesztése, ő vetette meg a modern irodalmi szertár alapját, a tanári könyvtár számára tudományos és szép- irodalmi művekből oly jelentős beszerzéseket harcolt ki, hogy azok a könyvek ma, 30—10 év múlva is nélkülözhetetlenek. Annak idején talán nem értékelték ? Werkner Lajos vezérigazgató szíves közlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom