Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Lemle Rezső: A szóbeli érettségi vizsgálat németnyelvi szövegeiről
466 Lernte Rezső: A szóbeli érettségi vizsgálat németngelvi szövegeiről. meggyőződtem róla) olyan szavak, amelyek egyszer vagy csak ritkán szerepelnek, a tanuló a 7000—-8000 előfordult szó 50%-át elfelejti, s így a tanár a szavak egy részénél teljesen bizonytalan abban, vájjon a növendék emlékszik-e a neki szánt fordítási szöveg ritkán előfordult szavaira. így bizonyos mértékben szerencse dolga, hogy a növendék olyan szöveget kapjon, amelynek egyes szavait ismeri, és nem egyszer bánkódott egyik-másik tanítványom azon, amint végighallgatta társainak feleleteit, miért nem kapta ő ezt vagy azt a szöveget, egy fokkal jobb osztályzatot nyerhetett volna. 3. Az egyes művekből választott részek (különösen drámai műveknél) a legtöbb esetben magyarázatra szorulnak, szükséges az előzményeknek, a helyzetnek ismerete. Ha ezt előzőleg tudomására is adjuk a jelöltnek, az izgalomban levő lelkiállapot igen sok esetben nem veszi teljes tökéletességgel tudomásul a felvilágosítást, amit még jobban megzavarhat az előbb felsorolt okokból származó félreértés, szóismeretben való hiányosság, amiről többször a jelölt sem tehet. Ilyenkor rontja teljesebbé a zavart a vizsgázónak az a kétségbeesett érzése, hogy : „végem van !“ Meg is győződtem róla, hogy a feleletnél megmutatkozó zilált kép hamis volt, mert később, nyugod- tabb lelkiállapotban teljesen kielégítő tudást mutatott a növendék. Akadt olyan is, aki a szeptemberi javítóérettségi vizsgálaton más bizottság előtt a jó érdemjegyet kapta. Tanárnak és tanítványnak is egyaránt az a természetes vágya fakad mindezekből, hogy bizonyos mértékben — ha szabad így kifejeznem magamat —- nyugodtabb, pontosabban körvonalazott, biztosabb alapzaton állnának akkor, amikor hosszú éveken át tartó fáradozásuk eredményét megmutatni akarják. Ezen tapasztalatokból kiindulva olyan szövegek összeállítására és megszerkesztésére volna szükség, amelyek a tudás és képesség reálisabb színvonalát mutatnák. Hogy azonban ezen színvonalat a lehető legtökéletesebb fokon elérhessük, ismernünk kellene a középiskolában okvetlenül elsajátítandó szókincset. Mivel ez azonban nincsen megállapítva, bizonyos mértékben úttörő munkát kellene végeznünk. A következő szempontok vezethetnének a szókincs figyelembevételénél. Statisztikát kellene készítenünk azon szavakról, amelyek a tanulmányok folyamán legtöbbször előfordulnak. Ezt a szókincset összhangba hozhatnók Bakonyi Hugónak a leghasználatosabb német szavakat magában foglaló összeállításának 1—2. csoportjával és összevetést végezhetnénk az úgynevezett Alltagsdeutsch szavaival, amelynek szókincsét Ingrid Buxbaum dolgozta fel. Ezen összevetéseknél irányító gondolatunk az lehetne, hogy a szókészlet minden foglalkozási ágnak közösen aktív szókészletéből kerüljön ki, vagyis abból a szókészletből, amelyet a középiskola számára aktív szókészletnek vélek. így tehát például a gépkocsival kapcsolatos Gas-
