Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 10. szám - Csanády Sándor: Útkeresés a jobb magyar dolgozathoz

Csaniídy Sánilor: Útkeresés a jobb magyar dolgozathoz. -1ÖS)

IV. Az ascentlizmus káráról, veszedelméről, mely a középiskola célkitűzését és tanításának, nevelésének eredményeit lassan problematikussá teszi, az Orsz. Középisk. Tanáregy. Közlönynek 1936. okt. havi számában : ,,Minőség vagy mennyiség ?“ c. alatt már kimerítően megemlékeztünk, azért itt, mint a magyar fogalmazástanításnak is egyik gátló körülményéről nem tárgyalunk.

Bármennyire próbáljuk is az ascendizmust szociális okokkal menteni és magyarázni, a mai formájában és méreteiben már társadalmi betegségnek kell tartanunk, amelyhez hasonlóan hamis utakra tévedt törekvés a ,,lényeg“-keresés elve is.

A múlt század nyugalmas és kényelmes éveit felváltotta a nehéz életharc, amelyben nem érnek rá az emberek körülményes- kedésre, lélekpihentető szemlélődésre. A lényegkeresés-nek különben helyes és elfogadható útrövidítése azonban éppenúgy elfajult, a nemes motívumoktól éppenúgy eltért, mint az ascendizmus.

Lett a lényegkeresésből : rideg önzés, erkölcsi törvények levet- kőzése, munkaiszony, mezítelenség, nyegle öltözködés, ormótlan stílus, mellyel találkozunk strandon, villamoson és szalonban, iskolák folyosóin egyaránt. És nevezik ennek a lényeghámozásnak esztétikai oldalát „keresetlenség“-nek.

A lényegkereséshez társult ikertestvére : a sietés, amely előhb- utóbb’ mint kapkodás jelentkezett a kisdiák életében.

Sietni, sietni, mint Mécs László mondja, mert sok a munka. Részben valóban sok. A rendes iskolai tárgyakon kívül : vívás, ritmika, angol, francia különórák, szlöjd, cserkészet, zongora, hegedű, ének, művészi rajz, lovaglás, gyógytorna, tréningek, szavalókórus stb. stb. A sokoldalúság jelszava alatt agyonnyomja a diákot a sok melléktárgy. Hiáha az iskola intő szava, ha a szülő pénzzel bírja, alig marad a kis diáknak a délutánból néhány negyedóra, hogy másnapra készülhessen, és írásbeli feladatait nyugodtan megírhassa. A nagy diák már maga állítja össze a délutáni programmot, amelyben a melléktárgyak és a szórakozás szépen összebékélnek.

így azután nem jut elégséges idő a jól megformált mondatokra, tiszta külsőre. Fontos : a lényeg, hogy „meglegyen“ a feladat. Esetleg másnap reggel másolatban jeles, szorgalmas tanuló penzumáról születik meg.

Amelyik iskolában erre alkalom van, tessék megfigyelni a faluról jött I—II. osztályos tanulókat, milyen hangosan, öntudatosan, értelmesen felelnek ; lassan azonban meghalkulnak, elnyeli őket a többség, amely ideges és nyugtalan.

A harmadik osztályban már nagy küzdelmet folytat a tanár nemcsak az írásbeliekben jelentkező pongyolaság ellen, amikor csonka-bonka mondatok és divatos szavak, kifejezések egyvelege jelenti a frissen készült házi dolgozatot, de ugyanez a stílus mutatkozik a szóbeli felelésekben is. Ha a tárgyi tudás „lényegiében elfogadható is, a felelés formája, a tanuló kifejező készsége szánalmasan gyenge. Ennek okát abban látjuk, hogy lüktető, ziháló élet