Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században
Kémeim Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században. 441 melyet ő „slendrianizmusnak“ nevez. Gyakorló pedagógus korában sem felejtette el, hogy sohasem szeretett könyv nélkül tanulni, nem szeretett három, négy órán keresztül tétlenül ülni és nem szerette az üres szócséplést. Gúnyosan megbélyegzi az értelmetlen elmemunkát Erklärung c. füzetében : „Hány ember hiszi bölcsnek önmagái mert a könyvekben turkál; agyában s szívében mégis űr marad, lelke csak a betűhöz tapad, fokoz, ragoz és deklinál, értelem nélkül recitál.“ Látszólag : lokális munka főijük Szarvason Tessedik iskolájában, de ezt a lokális munkát európai szellem hatja át. Univerzális célkitűzését megértették a kor nagy szellemei. Célkitűzésében vallási, társadalmi, állami és nevelési tendenciák egyesülnek : ,,a hely és idő körülményeihez képest értelmes embereket, jó keresztyéneket, munkás polgárokat, ügyes gazdákat és gazdasszonyokat képezni“. Jelentős volt a gazdasági célkitűzés is : tanuljanak meg kevésből nagy hasznot hajtani — ettől függött a fiatal Magyarország sorsa. Tessedik intézete előbb magániskola volt. Az 1781-ben lefolyt vizsgán nemcsak a szarvasi közönség, de a jelenvolt politikai és katonai előkelőségek is bámulattal látják a munka eredményeit. 1782-ben királyi leiratban tünteti ki II. József a nagy reformert. A vármegyei főjegyző a templomban olvassa fel a kir. leiratot, melynek elhangzása után az alispán magyar beszédben méltatta az esemény fontosságát s 25 arany értékű érmet adott át Tessediknek. Csak ezután jut T éssedik arra a gondolatra, hogy nyilvánossá tegye intézetét. Az egyház felbuzdul a királyi elismerésen, és emeletes épületet emel az iskolának. Tessedik elméleti munkákat is írt, de ezek nála csak arra valók voltak, hogy a már bevált gyakorlatot igazolják, s ennyiben irányadók is. Projectum-ában,2 melyet az iskolavezető dékánok számára írt, oly finom megérzéssel ad példázatot pl. a gyermekek büntetéséről, hogy a legfanatikusabb individuálpszichológusok is meghatottan olvashatják. Két gyermeket mutat be : az egyik jóemlékezetű, de felületes, a másik rossz emlékezetű és csak a saját szavaival tudja, azaz : tudná a leckét felmondani, ha a türelmetlen tanító, a kegyetlen Orbilius le nem csapna rá a korbáccsal. így születik meg az iskolaiszony— jegyzi meg Tessedik „holott az ilyen ütlegelőnek gondolat- világából száműzni kellene a botot, pálcát, korbácsot“. A Tizenkét paragrafust2 31790-ben terjesztette a pozsonyi kultúr2 Kézirat az Ev. Egy. Levéltárában. 3 Kézirat az Orsz. Levéltárban. Magyar ford, a Projectummal együtt a Szarvasi Nevezetességek függelékében.
