Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században
440 Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században. Tessedik-példázta magaslatára emelkedni. Nemcsak a szószéken volt lelkész, de a kertben, mezőn, iskolában, műhelyben, társadalomban is példamutató ember volt. S példamutató volt családi életében is. Első feleségétől 13, másodiktól 5 gyermeke született, s rajtuk kívül két gyermeket örökbe is fogadott. A 20 gyermek közül 1820-ban még kilenc élt. Tagadhatatlan, hogy feleségével, gyermekeivel karöltve végzett gazdasági munkájával megnyitotta a jólét forrását, kulturális reformjai által pedig rendet teremtett az iskolában. Iskolájában, melynek gazdasági területe az eredeti hat holdból 39 holdra gyarapodott, Tessedik energiája folytán, korszerű szaktanítás folyt. A tanítás a nyelvekre is kiterjedt: német, magyar és szláv nyelvet is tanítottak. Tessedik maga irányította a tanítást, gyarapította a könyvtárt, fizikai gyűjteménnyel látta el az intézetet, sőt tornaszertárról is gondoskodott. Iskolájában a gyakorlati tudás fogalmi tudással kapcsolódott. Természettudományi ismereteket, tanulságos gyermekjátékokat (Belehrende Kinderspiele), s ami nálunk egészen szokatlan volt, egészségtant is tanítottak. Pozsonyban megjelent olvasókönyvében pl. A bölcs Sokrates cím alatt példázza, hogy felhevült állapotban ne igyunk hideg vizet. Tankönyveiben — Rochov, Campe módja szerint — túlnyomóan ismeretterjesztő olvasmányokat közöl. A szakszerűséget módszerre, tárgyakra, tanítókra egyaránt kiterjeszti, s a munkákat is időszakok szerint specializálja, ami nálunk eddig ismeretlen volt. Amit a Ratio Educationis előír — az elemi ismeretektől a filozófiáig — azt Tessedik előkészítő formájában mind megteremti. S legfőképpen azt, ami az új pedagógiának ma is csak jámbor óhajtása : a fizikai és szellemi munka éles ellentétét enyhíti. A szegény lakosság számára felállított gyapjúfonó üzem nem kevésbbé volt fontos Tessedik szemében, mint az, hogy az ország műveltségét és jólétét jól képzett tanítókra bízza. Tessedik a rábízott növendékek százait, sőt ezreit gyakorlati célra, kenyérkeresetre akarta nevelni, de arra is gondolt, hogy a tudományos, közigazgatási pályára is egyengesse nekik az utat. Tanítási módszerének fennmaradt emlékeiből nem nehéz megállapítani, hogy munkája új világ kapuit nyitotta meg. A gyakorlati célokat átfogó társadalmi koncepciók határozzák meg. Az Új Egyházi és Iskolai Évkönyv 1795.-i évfolyama leírja, hogyan folynak le a vizsgák Tessedik intézetében : Solnensis Dávid osztályában cseh és szarvasi polgárt képviselő tanulók beszélgetnek arról : mi hasznát lehet venni az Isten által teremtett különböző dolgoknak, melyek az okai az embereket sújtó betegségeknek? Baitsy János vizsgáján Békés vármegye földrajzáról van szó ,,és itt különösen Szarvasról és főleg a szarvasi földterületnek természettani és természetrajzi állapotáról, valamint arról, hogy a szarvasi föld egykor szorgalmas munka következtében mit teremhet“. A vizsgáknak ez a rendje könnyen elárulja az irányító Tessedik szellemét. Tessedik tudatosan küzd az ötletszerűség, módszertelenség ellen,
