Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 10. szám - Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVIII. században

Kemény Gábor: Európai kultúra Szarvason a XVI11. században. 439

ember és környezet viszonyát. Magyarország földrajzilag szép és tökéletes egység volt. A folyók, hegyek, erdők, síkságok összhangja, nyersanyagokban való gazdagsága elsőrangúvá tették helyzetét. De ezt az elsőrangú helyzetet megfelelően kellett kihasználni. Textilanyagban hiány volt, s ezen is segíteni kellett. Az ember és természet kapcsolatát éles szemmel látta Tessedik. Észrevette, hogy az ember annak a környezetnek teremtménye, melyből kinőtt, hogy a környező föld minőségének felismerése ad lehetőséget a munkára, az egyéni munka kifejtésére. Ember és környezet különösen meghatározzák egymást, s az embernek úrrá kell lennie a környezet felett. Ilyen volt az ő társadalom-gazdasági célkitűzése Szarvason, a XVIII. század primitív magyar életének e tipikus földjén.

Tizennégy esztendeig példaadással és útmutatással alapozza meg, amit 1780-ban szervezett iskolájában rendszeresen fejleszt: a a gazdasági jólét és kultúra útját. A hozzáértők elismerik, József császár méltányolja Tessedik munkáját, és az egyházközség is támogatja, míg lelkésztársa fel nem lázítja Tessedik ellen a híveket. 18 évi működés után megszűnik az iskola, de Tessedik kitartása még egy nagy erőfeszítéssel életre kelti.

Politikai reformokkal nem foglalkozott Tessedik, de gyakorlati munkája, kitűzött életeszménye épúgy a népboldogítás szolgálatában állott, mint II. József lelkisége. II. József a politikában, Tessedik csak a gyakorlati munkában volt reformer s a régi megszokottságok makacs felforgatója. II. József anyja halála után egy kiváltságokkal telt világot talál itt : a racionalizmusba vetett fanatikus hittel próbálta ezt a világot megváltoztatni. A katolikus fejedelem szinte ridegen puritán lelkiséggel asszonyokkal, barátokkal, szórakozásokkal nem törődve, igyekszik céljai elérésére. Gyors, mozgékony, az ország legtávolabbi részeinek érdekeire is reagál, mozgalmaikra felfigyel, ha tisztán akar látni valamit, nagy, fárasztó utazásoktól sem riad vissza, hogy igazságtalanságokat megszüntessen, vagy komoly munkát jutalmazzon. A türelmi rendelet nála nem pusztán a szabad vallásgyakorlatot jelentette, de az életben való mozgási szabadságot is, az egyéni energiák szabad, tudatos felhasználását, új világnézetet, mely bensőséges, termékenyítőén erjedő népmozgalmat, mely új világot van hivatva teremteni. Ennek az új világnak erős akarásában találkozik .Tessedik II. Józseffel, és ennek a jegyében támogatja a fejedelem Tessedik törekvéseit.

Az uralkodói kegy előbb huszonöt arannyal tünteti ki Tessedi- ket, később mintaiskolává emeli az intézetét. Festetics György Tessedik tanácsát kéri a Georgikon megalapításához, s őt bízzák meg a Ratio Educationis elveinek protestáns iskolában való alkalmazására. Beválasztják őt a pozsonyi királyi tanügyi bizottságba is.

Tessedik megérti a kor intéseit, és nyitott szemekkel olvas az élet könyvéből. Benyomásait, melyeket utazás közben szerez, gondosan elraktározza, s e jól megélt tapasztalatok határozzák meg papi munkáját is. A teológia csak ma kezd a cura pastoralisnak